Lionel85 írta:Katasztrófa!
Tudom, hogy egy San Marino elleni gázolás nem jogosít fel nagy reményekre, de ennél mégis többet vártam volna. De nem. Visszazökkentünk a töketlenkedős futballunkhoz. Előzetesen kétcsatáros játék volt papíron megadva, Dzsudzsi nyilatkozta is, hogy feküdne neki ez a felállás, de Rudolf inkább árnyékék volt Szalai mögött. Szóval megint nem mertünk igazából támadni.
A másik a két védekező középpályás. Elek Baldwin és Vadócz minek egyszerre? Ez a finn válogatott nem olyan vérengzős, mint ahogy nekiállt ennek a meccsnek a magyar válogatott. Egyszerűen nem mert nagyot húzni Egervári, ráadásul a jól teljesítő Komant kihagyta a kezdőből. Hatalmas hiba volt, de 45 percre rá belátta ő is.
Baromira nem értek egyet.
Egyrészt egy nagyjából velünk hasonló játékerőt képviselő, de legalábbis hozzánk közel álló csapat ellen játszottunk TÉTMÉRKŐZÉST. A finnek a világranglistán bőven előttünk állnak. Mi a francért kezdtünk volna el idegenben két csatárral rohamozni?
A másik. Észre kéne venni, hogy Európában szinte mindenki (leszámítva talán az angolokat a nagyok közül) mindenki egy csatárral játszik komolyabb meccseken. Európai kupaporondon szintén ez a helyzet. Egy ék, valamint két támadó szellemű szélső. A középpálya így meg van erősítve. Enélkül semmire se megy egy csapat. Chelsea, MU, Arsenal, Real, spanyolok... mi az istennek vállalna be pont a magyar válogatott egy ilyen felállást?
Amihez ugye nincs is meg a megfelelő két stabil középső középpályása. A két védekező teljesen jogos manapság komoly meccsen. Spanyolok, hollandok nem két védekezővel álltak fel még a könnyebb vb-meccseken is???
Csak példákat hozok, hogy kicsit el vagy szállva. Ha annyira akarsz, fuss neki nyugodtan a falnak, csak a válogatott esetében ennek nem sok értelmét látom
Mikor vertünk meg utoljára tétmeccsen, idegenben, egy velünk azonos szintet képviselő ellenfelet?
