Game90 írta:Ráérek...
Itt vagyok.
1. Flamini < Paulinho
Számomra ez nem kérdés, Paulinho sokoldalúbb, technikásabb játékos, aki jóval többet tesz hozzá a támadásokhoz, mint a francia, szerintem már most jobbnak lehet nevezni, pedig jóval fiatalabb.
2. Ramsey = Dembélé
Itt nagyon sokat gondolkodtam, hogy mi is legyen a végeredmény, egyrészt azonnal nyomtam volna Dembélére, aki érkezése óta új dimenziók kapuit nyitotta meg a Spurs előtt a középpályán, elképesztő mennyiségűt dolgozik, kúszik-mászik, szerel, aztán mélységből irányít, szervezi a játékot, tényleg fantasztikus futballista. Talán az egyetlen dolog, amiben Ramsey felülmúlja, az a gólszerzés, de ez nem meglepő, lévén a walesi mostanában közelebb játszik az ellenfél kapujához, mint a belga szokott. Ez önmagában véve még nem lenne elég a győzelemhez, így JELENLEG én jobbnak tartom Dembélét, viszont figyelembe véve, hogy Ramsey brutál formában van mostanában, és négy évvel fiatalabb Dembélénél, szóval van még ideje tovább fejlődni bőven, jogosabbnak érzem az ikszet.
Megjegyzem, Ramsey hatalmas meglepetés számomra, a tavalyi szezon elején (és azelőtt) semmi olyat nem tett, ami alapján azt mondhattam volna róla, hogy középszerűnél jobb játékos, tavasz óta viszont megtáltosodott, ha így tudja tartani ezt a formáját és képes lesz még néminemű fejlődésre is, akkor alapember lesz az Arsenalban. (Először ideírtam, hogy az angol válogatottban, aztán rájöttem, hogy azt nehezen.
)
3. Arteta < Sandro
Nem könnyű összehasonlítani a két futballistát, mivel Arteta támadóbb szellemű Sandrónál, ha jól emlékszem, a katalán eredetileg inkább támadó vagy irányító középpályást játszott, mint vékápét, Sandro ellenben a védekezés nagymestere, egy áthatolhatatlan fal, a póklábaival végrehajtott tökéletes ütemű becsúszásai messze földön híresek, viszont kevésbé vállal szerepet a csapat irányításából, mint Arteta, bár vannak néha igen durva beindulásai, amik után legtöbbször jól is hozza helyzetbe a társait. De tény, hogy Arteta technikailag erősebb. Összességében szerintem Sandro egy paraszthajszállal hasznosabb játékot tud hozni, mint Arteta, ezért görbül felé a kacsacsőr, bár a döntetlen sem lenne nagyon ellenemre.
4. Wilshere > Capoue
Ez most egyértelműen Jackie Boy, de térjünk vissza a kérdésre a szezon végén, tudniillik Capoue sajnos megsérült a szezon elején, még most sem egészséges, úgyhogy nem láttam még annyit játszani, amennyit szerettem volna. Az mindenesetre lejött abból a 2-3 mérkőzésből is, hogy a védekező feladatokat rendkívül hatékonyan és magabiztosan tudja ellátni, arra jól emlékszem, hogy bemutatkozó meccsén neki volt a legtöbb jó szerelése és interceptionje a csapaton belül, ami azért nem kis dolog. Támadásban szerintem kevesebbet tud, mint Wilshere, de ismétlem, talán még korai ítéletet mondani ez ügyben.
De Wilshere-t nagyon szimpatikus és jó játékosnak tartom, úgyhogy csak kicsit fáj a szívem, amikor felé fordítom a kacsacsőrt.
5. Walcott > Lennon
Sajnos itt is egyértelmű, hogy jobb az ágyús, Walcott a játék szinte minden szegmensében hatékonyabb és magasabb színvonalú játékra képes, mint Aaron, akinek a védőmunkája talán jobb, viszont cserébe nem olyan gyors (jó, azért nem panaszkodhatunk a sebessége miatt
), és még mindig forrófejű néha olyan értelemben, hogy sokszor nem a megfelelő döntést hozza meg a támadások során, érzésem szerint Walcott ebben sokat fejlődött az utóbbi időszakban, arról nem is beszélve, hogy ő középcsatárként is megállja a helyét (bár nem egy Soldado) Lennon barátunkkal ellentétben.
6. Özil = Eriksen
Ezzel agyérgörcsöt okoztam pár embernek, az biztos.
Özil szerintem jobb támadó középpályás, mint Eriksen, olyan értelemben, hogy több gólpasszt ad, talán több gólt is rúg, szóval több találatban vállal részt közvetlenül, Eriksen viszont jobb irányító, jobban meg tudja határozni a csapata játékát, sokkal inkább kézben tudja tartani és kontrollálni tudja az együttest. Persze ő sincs sokkal elmaradva a töröknémettől asszisztok terén, de neki szerintem az a fő erőssége, amit leírtam.
Jelenleg Özil jobb játékos ugyan, sok tekintetben felülmúlja Christiant, de én Eriksenben többet látok, érezhető a dán szinte minden labdaérintésén, megmozdulásán, hogy elképesztő érzéke van a futballhoz, hatalmas tehetség, már most talán a legjobbak közé tartozik a posztján, és még csak 21, szóval van még ideje bőven fejlődni, míg Özil már 25 (illetve még csak 24, de pár nap múlva lesz a születésnapja). Figyelembe véve Eriksen tehetségét és eddigi fejlődését, én nagyon simán el tudom képzelni, hogy 25 éves korára jobb, kiforrottabb, csapata számára is fontosabb játékos lesz, mint Özil most, ezért is írtam végül egyenlőségjelet a két futballista neve közé.
De ismétlem magam, azt elismerem, hogy Özil most jobb.
(Zárójeles megjegyzés: szerintem ők tipikusan olyanok, hogy majdhogynem tökéletesen ki tudnák egészíteni egymást a Barçában egymás mellett, Eriksen-Busquets-Özil, a dán kicsit hátrébb, Özil pedig közelebb az ellenfél kapujához, amolyan Iniesta-poszton.)
7. Cazorla > Lamela
Őszintén szólva még nem láttam annyit játszani Lamelát, hogy konkrétan meg tudjam állapítani, hogy milyen szinten áll jelenleg Cazorlához képest, az első benyomásom róla az, hogy technikailag kiemelkedően jó, ösztönös tehetség, akinek viszont még sokat kell tanulnia, fejlődnie, tudatosabb játékstílust kell kialakítania. Cazorla nem meglepő módon már jóval kiforrottabb, sokoldalúbb, letisztultabb játékot tud hozni, mint Erik, de mondom, olyan szempontból talán nem volt a legigazságosabb összesorsolni ezt a két futballistát, Game, hogy az egyik a pályája csúcsán (túl?) lévő klasszis, a másik meg „csak” egy ígéretes tehetség.
Most egyértelműen Santi tehát, de ki tudja, mit hoz a jövő. Mindenesetre én örülni fogok már annak is, ha egy Cazorla-szintű playa lesz Lamelából.
8. Ox < Holtby
Ez nem volt könnyű döntés, mert Oxlade-et is egész jó játékosnak tartom, gyors, technikás, szemfüles kis támadó, Holtby-t viszont sokoldalúbbnak tartom, Ox kreativitása, passzolóképessége pedig szerintem közel sem olyan, mint Lewisé, igaz, ez adódik abból, hogy ő elsősorban szélső, ha jól tudom, Holtby pedig a csatár mögött érzi magát a legjobban, ez látszott is a Villa elleni Ligakupa-meccsen, amikor három gólpasszt adott.
Szóval csakalewisholtby.
9. Rosicky < Sigurdsson
Rosicky szerintem már nem a régi, fénykorában jobb volt, mint a mostani Siggy, jelenleg viszont én erősebbnek érzem az izlandit, jobban képes szervezni a támadásokat, gólok és gólpasszok terén is felülmúlja a cseh fiút, aki viszont védekezésben képes többet hozzátenni csapata játékához (mostanában játszik is néha vékápét, nem?).
10. Podolski > Chadli
Egyértelműen Prinz Poldi, bár itt is kicsit igazságtalannak érzem, hogy Chadli pont őt kapta.
(Nem mintha olyan sok más jelölt lett volna.)
Jóval gólerősebb, jobban lát a pályán a német, nem hiába 111-szeres német válogatott (mondjuk máig nem értem, hogy tudott összeszedni ennyit
). Chadli talán valamivel gyorsabb, illetve fizikálisan erősebb, de összességében simán nyer Podolski.
11. Gnabry < Townsend
Gnabryból ugyan nem láttam még sokat, de nem tűnik egy falábú játékosnak, van benne tehetség, mindazonáltal Townsend most nagyon simán veri, pláne a jelenlegi formáját tekintve, gyakorlatilag rommá alázza az összes szembejövő balbekket.
Gnabry ugyan több gólt szerez, de még nincs olyan szinten, mint Andros, de mondom, van benne potenciál, elképzelhető, hogy 22 éves korára eléri vagy akár meg is haladja Townsend mostani szintjét.
Game90 írta:És ha Anelka nem ilyen szerencsétlen, akkor simán kikaptunk volna.
Egyszer néztem át a meccsetekre, Anelka éppen kihagyott egy ziccert, na mondom, ennyi elég is volt.
Game90 írta:És a válogatott szünet után ilyen menetrendünk van: Norwich, Dortmund, Palace, Chelsea (Ligakupa), Liverpool, Dortmund, ManUnited, Southampton, Marseille...
Az elég komoly lesz, bár ha visszatér Cazorla és Walcott, akkor azért jobb helyzetben lesztek.
A Norwich és a Palace abszolút verhető, a Pool és a Soton nagyon kemény dió, a United-meccsen meg tényleg bármi lehet.
Más: Townsend is bekerült az angol válogatott keretébe!
Goalkeepers: Joe Hart (Manchester City), Fraser Forster (Celtic), John Ruddy (Norwich City).
Defenders: Leighton Baines (Everton), Phil Jones (Manchester United), Gary Cahill (Chelsea), Phil Jagielka (Everton), Chris Smalling (Manchester United), Ashley Cole (Chelsea), Kyle Walker (Tottenham).
Midfielders: Steven Gerrard (Liverpool, capt), Frank Lampard (Chelsea), Tom Cleverley (Manchester United), Ross Barkley (Everton), Jack Wilshere (Arsenal), Michael Carrick (Manchester United), Theo Walcott (Arsenal), James Milner (Manchester City), Andros Townsend (Tottenham).
Strikers: Danny Welbeck (Manchester United), Daniel Sturridge (Liverpool), Jermaine Defoe (Tottenham), Rickie Lambert (Southampton), Wayne Rooney (Manchester United).
Cole amúgy megsérült, helyére Gibbset hívta be Hodgson.
A Sunderland új edzője meg Gus Poyet lett.
