azért abba igaza van surának, hogy nálunk, és például a castillánál is kevesebb motiváció lehet.
ne essünk ki, hogy maradjon a szint, és próbáljunk bizonyítani.
míg a legtöbb csapatnál ugyanezek mellé (hiszen nyilván ők is próbálnak bizonyítani, hogy elvigye őket egy nagyobb csapat) társul a feljutás gondolata is, amire ugye nekik van papíron lehetőségük, a fiókcsapatoknak nincs.
Viszont az pozitívum, hogy Deulofeu már megint tanár volt. Bár a 100%-os ziccert csak sikerült kihagynia, de amit ez a gyerek művel, az vmi félelmetes. Nem szabad elkótyavetyélni. Ugyanez vonatkozik Rafinhara is, de nála kicsit bonyolultabb a szitu.
az ilyeneket meg nekem nagyon jól esik olvasni, főleg úgy, hogy ez a tegnapi meccse relatíve gyengébb és átlagosabb meccsei között járt.
a ziccerénél nagyot mentettek, azt el kellett volna rúgni, de a kapufa nagyon szép volt, meg hát elvettek tőle egy zinyót azzal a lerántással.
egyébként a játéka nekem is tetszett, annyira nem szórta el a labdákat, a legtöbbször bepasszolta középre a 16-os elé, és mozgott befele.
amúgy megint végignyomta, és megint nem látszott rajta, hogy jobban kész lenne, mint a többiek.
nem gondolnám, hogy különösebb erőnléti problémákkal küzd.
egyébként alberto,rafinha tetszettek azért, dongou pedig még mindig bíztató, csak sok-sok játékperc kell neki, és persze idő.