Subinho írta:Ez a kulcs mondat pedig, higgyétek el:
Pep: "Már december elején közöltem az Elnök Úrral és Zubival, hogy az én korszakom a vége felé közeledik."
Máskor is volt formaingadozás, néhány meccs, mondjuk 1 hónap, de itt decembertől legalább 2-3 hónapig nem igazán ment a játék... aztán március közepe-április eleje beindult a csapat és nem véletlenül nyilatkozták tavasszal többen többször, reméljük, hogy marad!!! ...mert akkor még nem mondta, hogy elmegy, csak, gondolkodot rajta: "az én korszakom a vége felé közeledik." Nekünk volt csak ez ennyire letaglózó a kotsog murinnyó féle banda győzelme és a bunker cselszi 0 támadással kiverem a barcát meccs után... sajnos néhányunkat megviselte, többek között engem is!!!
Subinho!
Amit itt előadsz ebben a topicban az szerintem elég gáz. Kicsit gondolj már bele, hogy milyen lehet ezt megérni Guardiolának, és ne csak vagdalkozz. Megértem, hogy dühös vagy, de, hogy lehet egy embert akinek ennyit köszönhetünk szidni, csak azért mert nem marad. Ha csak egyszerűen azt mondaná, hogy én ezt meguntam és mentem haza, akkor sem kéne sárt dobálni rá. Ő is ember, lehet "önző". De itt még nem is erről van szó. Hanem arról, hogy elfáradt, belefáradt a munkába. Már érzi magán, és nyílván a srácokon is, hogy ő már nem tudja őket úgy motiválni. Kimerült, pihennie kell. Ez egy embertelenül nagy lelki teher, amivel szinte lehetetlen megbírkózni, neki mégis sikerült 4 évig tökéletesen.
Felhozhatod példának SAF-t vagy Wengert, de rajtuk nincs ekkora győzelmi kényszer. Guardiola első évében olyan magasra tette a lécet, hogy pár emberen kívül mindenki azt várta tőle, hogy ez az alap norma, de ezt nem lehet tartani. Minden egyes kis vereségnél, nagyítóval kereste mindenki a hibákat, és kit vegyenek elő ha nem az edzőt. Minden apró hibájáért meg lett kövezve, minden lehetséges módon támadták. Ezek után csoda még, hogy elfáradt?
Ő felért a csúcsra, és ott is ragadt, és ahelyett, hogy leesne a hegyről és magával rántaná a csapatot a mélybe, inkább ő lw mászik. Így jön egy új edző, akinél jönnek a változtatások, akinél senki helye sem garantált szinte, stb. Ez kellően felpezsdít egy csapatot és megújjítja azt. (Most erre lehet mondani, hogy Tito nem hoz új dogokat, de 1. ez ebben a kifejtésben nem lényeg. 2. attól mert másodhegedűs volt, még mindig megvoltak a saját gondolatai, a kérdés az mennyit tudott megvalósítani belőle eddig, lehet az is, hogy a negyedét sem, és most itt a lehetőség neki.)
Ahogy Guardiola első nyilatkozatában az volt, hogy érzem magamban az erőt, most nyílvánvalóan ezt már nem mondhatja el, ezért nem marad.
Megértem a csalódottságot, én is az voltam, mert titkón bíztam benne, hogy marad és feltüzeli újra a csapatot. De ha egy ilyen zseni mint Ő úgy érzi, hogy nem képes rá jelenleg, akkor én hiszek Neki. Nem lehet semmit sem felróni neki. Éltetni kell, és áldani azt amit elért, és azt amit képviselt itt. Minden kis hibájával együtt szeretni kell, mert amit tett, az felfoghatatlan. Aranybetűkkel írta be magát szeretett csapatunk történelmébe. Kaptunk 4 olyan évet, ami felejthetetlen. Európa tetejére vitt minket, többszörösen megalázta az ősi riválist, kupákat kupákra halmozott, és mindezt gyönyörűen, elegánsan és brilliánsan.
Több mint egy Klubhoz, egy több mint egy edző illik. Ezzel lehetne őt legjobban jellemezni. Több mint egy edző...
Én személy szerint nem lehetek eléggé hálás Neki, azért amiért szerepet játszott mindebben a gyönyörű Dream Team megalakításában és a totális futballmegvalósításában!
Köszönöm Pep Guardiola!