Az pedig hogy még mindig előttük járunk, a tegnapi meccsen is érezhető volt, bármilyen furcsa is. A Real nem játszott jól, de mint írtam rendkívül céltudatosan és ezért sikerült győzniük. Mi pedig még náluk is rosszabban játszottunk. Ha csak ezt az 1 meccset láttam volna a Pep-érából, lehetetlen lenne meggyőzni hogy márpedig ebben a csapatban remek az összhang a csapatrészek között. Tegnap valamilyen okból kifolyólag semmi sem működött igazán jól. A védekezésbeli hibák ismét előjöttek, és mivel ezúttal egy szintekkel erősebb csapattal találtuk magunkat szembe, ne csodálkozzunk hogy ezt ki is használták. A középpálya rengeteg labdát elszórt, és olykor rendkívül tanácstalannak éreztem Xaviékat, nem a helyes megoldásokat választottak, más kérdés hogy a támadósorban kevés volt a mozgás. Tello végig sablonos volt, sokszor előjött hogy rutintalan, rossz döntés volt Peptől, hogy őt kezdette. Pedroval vagy Fabregassal de Alexissel is több terület nyílt volna meg Messi előtt, több gyilkos passzos lehetősége lett volna a középpályásoknak is. Mert ezek is hiányoztak tegnap. Jó volt a Real védekezése ez kétségtelen, de ha nem Tello kezd hanem az előbb leírtak valósulnak meg, alighanem nem veszítettünk volna. Ez nagy részben Pep hibája is ez nyilvánvaló, elszámolta magát, ezúttal nem jó döntéseket hozott. A cserékkel is sokat várt, és nem is cserélt túl jól. Ezenfelül pedig Piquének játszani kellett volna, Adriano helyett, Puyol pedig kihúzódik balra. Piqué nem élete szezonját futja, de a klasszikusokon jórészt a védelem egyik legstabilabb tagja volt. És aki talán az egyik legfontosabb eleme a csapatnak Busquets. Azok a könnyed, finom mozdulatsorok most könnyelműségnek tűntek, ő sem játszott jól.
Összességében tehát elmondható hogy a csapat egészében Peppel együtt játszott egy rossz meccset a Real ellen, amit ők kihasználtak és eldöntötték a bajnokságot megérdemelten.
Visca el Barca
