Nem hiszek abban, hogy egy gólt csak egyetlen játékos nyakába lehet varrni. Mint sokan írták, a Boateng-gólnál is legalább három ember benne volt a buliban, de szerintem az a legbölcsebb, ha egy bekapott gólnál azt mondjuk: a csapat hibázott. Az, hogy előkerülhet a labda ilyen hamar a mi 16-osunkhoz, nemcsak a védősor hibája.
Egyébként szép volt ez a Boateng-csel, de aztán csak vaktában belebikázott a srác - ugyanennyi erővel kilőhette volna a stadionból is, nem sok tudatosság volt benne. Ez a lövés egyébként jellemzi őt, tipikusan az a focista, aki ingyen sem kellene: nagy technikai tudás, nagy küzdeni tudás, de rettentően kevés ész.
Valahol lenyűgözött megint ez a Milan, hogy így is majdnem pontot szereztek. Igazi rutinos rókák, egy picivel sem futnak többet, mint amennyit kellene, s általában hozzák a meccseket.
A védelmünk nem működött jól. Nem tudom, hogy a taktika volt a probléma (3-4-3 állandóan váltakozott a 4-3-3-al), vagy hogy nem volt összeszokott a sor,...mindenesetre nem működött. Itt is feleslegesnek tartom, hogy egy embert emeljünk ki, mert az egész sorra jellemző volt a bizonytalanság. Puyol állandóan beszaladt középre, Mascherano általában kereste a helyét, Busquets-nek nem tudom, mi volt a feladata, Abidal meg többnyire 1-1-ben találta magát az ellenféllel. Ahogy az Eurobarca cikk is utalt rá: ez a meccs jó volt arra, hogy -vélhetően- tudatosította a vezérkarban a módosítás szükségességét.
Összességében azt mondhatnám, hogy az utóbbi meccsek 50%-os teljesítménye után nagyjából 60-65%-on kezdünk működni, s reményeim szerint megint a Madrid meccsre fogjuk utolérni valódi önmagunkat
