2010.12.20. 16:47:14
Tegnap volt szerencsém megtekinteni a Real-Sevilla meccset, és úgy vélem, több szempontból is érdekes volt a találkozó.
Egyrészt látszott, hogy a Sevilla védelme megemberelte magát az ütközetre, ugyanakkor az is világos volt, hogy a támadójátékukon igencsak érződött a hullámvölgy- ez a csapat még gödörben van. Navas és Kanouté hiányát Negredo többször ellensúlyozhatta volna, de számomra a spanyol támadó ajtó-ablak ziccerének elpuskázása után nyilvánvalóvá vált, hogy az andalúzok nem fognak gólt szerezni a rangadón. Nagy fájdalom, hogy egy ilyen jó csapat gödörbe került, mert ez a Liga szempontjából is negatív fejlemény.
A Real pedig bebizonyította, hogy a Nou Camp-beli 5-0-ás vereségük nem egyfajta baleset volt (a különbség miatt lehetett volna ez az érzésünk). A (madridista szempontból) pozitívumokkal kezdjük: az látszik az ősz folyamán, hogy Céroni és Di Maria nem mindennapi klasszisok; előbbit jól ismerjük, utóbbi pedig váratlan megmozdulásaival könnyedén bontja meg az ellen védelmét. Lassana Diarra tegnap kiválóan szűrt, Pepe mellett a meccs embere madridi szempontból. Carvalhón jól látszott, hogy a világ egyik legdörzsöltebb védője, a kiállítása viszont úgy gondolom, hogy érthető. Nem maga a szabálytalanság, ugyanakkor a portugálnak előtte volt még a sárgája után 2 elég kemény (bár nem lapot érő) faultja, és a könyökössel összeadva jogos a második sárga, és a kiállítás. Amennyiben nincs igazam, akkor is elmondhatjuk, hogy benne volt a játékában a piros, így Mou részéről hiba volt nem lekapni a pályáról. Ami érdekes volt számomra, az a német kontingens értékelhetetlen produktuma: Khedira kemény fizikuma ellenére még messze áll a klasszis szűrő kategóriától, Özil pedig ismét bizonyította, hogy mennyire súlytalan a nagycsapatok ellen. Ha még idevesszük, hogy Higuáín sérült volt, és a folyamatosan vitatémát szolgáltató Benzema centerezett, így nem meglepő, hogy egy impotens Realt láthattunk.
A Madridról a barcelonai kiruccanásig ódákat zengtek, azonban az őszi játék szvsz legfőképpen a Pellegrini-féle kombinatív játékfilozófia és a Mourinho-féle győztes mentalitás együttese miatt jellemezhette a Realt. Már meccsek óta észrevehetjük, hogy a „Special Five” igazi bunkócsapatot szeretne faragni a fővárosiakból, és a tegnapi meccsen kifejezetten az Interes favágás játszotta a főszerepet. A koncepció működött olyan csapatoknál, ahol megfelelő játékosállomány volt adott a defenzív célfutballhoz. A Realnál nem ez a helyzet: Cristiano Ronaldo sosem fog védekezni, ahogy Özil sem fog kőkemény becsúszásokkal besegíteni Xabi Alonsóéknak. Az világosan látszik, hogy önbizalom terén nagyon rendben van a Madrid, ám nagyon kiváncsi leszek, hogy meddig tűri a madridi publikum az efféle előadásokat.
Itt viszont adódik a kérdés: tegyük fel, hogy nem nyer Bl-t vagy bajnokságot a Real, mi fog történni? Menesztik Mourinhót, a világ egyik, ha nem a legjobb trénerét? Aligha. De igazolásokkal már nem igazán mennek semmire: a hiányos centerposzton Torres (Atleticós volt), Drogba (öreg), Milito (nagy kérdés, mennyire illene a Realba, és most épp elég pocsék) jöhet szóba, ezen kívül a klasszis középcsatárok többsége jelenleg érinthetetlen (Llorrente még jó lehet oda). Kiváncsi leszek, hogy mi lesz a Real Madrid sorsa, de jelenleg meglehetősen messze állnak a Barcától, anyagilag pedig a City áll sokkal jobban a királyiaknál, ami a jövőre nézve aggasztó számukra.
