Felháborító példa az OLAF-ra
Mindenben jobb voltam nála:
Nagyszerű ellentámadásom van, ami megközelítőleg pont ideális a posztokon mért főskillek átlagához, ami tehát a legjobb taktikát eredményezi. Ergo kellett volna kapnom egy tonna kontrát, főleg, hogy csapnivaló támadással állt szembe jó védelemmel. Nekem a két szélső támadásom bőven jobb volt az ő védekezésénél, tehát normál esetben is át kellett volna ütnöm. Erre rájön még az is, hogy ő is kontrákra rendezkedett be, nyerte a birtoklást, ami egyenlő egy tökéletesen elfuserált taktikával, és csak abban az esetben van esély a győzelemre, ha tényleg lényegesen erősebb az egész csapata a másiknál. Erre egy közvetett szabadrúgással, ahol nem volt speces játékosa, és ahol én megfelelően védekeztem, ő meg csak gyengén támadott, nyert. Én meg még csak helyzetet sem kaptam.
Ha valaki ezek mellett meg tudja magyarázni, hogy hol is tévedtem igazából, akkor annak rendkívül hálás lennék. (Két kontrát ilyen védelmek és támadások mellett amúgy is illik kapni!)
És hogy miért felháborító? Mert ez a felhasználó sokkal régebben kezdte a játékot, mint én, elvileg jobb is a csapata, de taktikával mégis gyakran van esélyem ellene, szinte egész idényben csak arra várok, hogy elverhessem már, mert egy kihívás azért ez nekem. Erre ilyen szemétség árán megfoszt attól az élménytől, hogy a tényleg jobb csapatom ilyen kamu módon kikap. Elegem van.
