Andris írta:
Legenda persze nem volt Barcelonaiként, de szerintem meg az végképp hülyeség, hogy nem lehet Xavival egy lapon említeni, h nincs helye a legjobbak közt. Ha úgy vesszük, nem csak a játékát, végülis még klubsikereket tekintve is ő volt az egyik leg középpályás itt. bajnokságok, bl.
És miért állítasz játékosokról bármit határozottan, ha nem láttad őket játszani? Arról nem is beszélve h Iniestának még egy fél karrierje sincs, abból is csak az utóbbi 3 év igazán kiemelkedő, és az is sérülésekkel tarkítva. Aztán ottvan Kubala és Cruyff, akiket azért merész középpályásként számon tartani.
Persze emberileg nem volt a srác tökéletes, de a játéka abszolút olyna magasságba emeli.
Azt mondod nem legenda, mint a Blaugrana játékosa, ahogy én is...
Xavival egy lapon említeni, mint a Blaugrana játékosa? Ne vicceljünk, tényleg igényled, hogy érveljek amellett, mitől is - már csak a játékát nézve is elég, nem hogy összességében - jelképez egy egészen más szintet?
Iniesta már lekörözte - az én szememben, ami a Blaugranát illeti. Saját nevelésű, legalább annyira kivételes képességű játékos, aki ugyanakkor szerény, és példakép értékű, a címekről nem is beszélve.
Nos, valóban nem láttam Samitiert sosem, és a Kubala-Suárez-Cruyff duótól is csak néhány mérkőzést, de míg előbbinél hiszek az őskövület szurkolók emlékeinek, utóbbiakat pedig ezzel együtt az alapján a néhány meccs alapján is nyugodtan Deco fölé tudom helyezni. Sőt mi több, utolsó mondatodra reagálva: érdekes megnézni archív mérkőzésfelvételeket. Abban az időben, főleg Kubala esetében a felállás, a csapat működése teljesen más volt. Ő vérbeli középpályás volt. Cruyff pedig szintén remek szervező, a mérkőzések több mint felét a kezdőkör magasságában töltötte, attól függetlenül persze, hogy a góljai fémjelezték leginkább. Egyébként ez a klasszikus, manapság is használatos irányító/szervező középpályás, aki viszonylag kis területen, a pálya középső részén és a saját tizenhatosa előterében mozog, nos az már leginkább a nyolcvanas évek végéhez, kilencvenes évek elejéhez, többek közt Cruyffhoz köthető. Addig sokkal kötetlenebbül szerepeltek a középpályások, sokkal nagyobb területet bejátszva.
Szerk: nálam egy igazi klasszis, főleg ha úgy állítjuk be, mint minden idők egyik legjobb Blaugrana játékosa..., nos valahogy nem merül ki pusztán a tehetségben. A pályán és azon túl is jó néhány olyan momentumában gyönyörködhettünk, ami jó messzire repíti attól, hogy bármilyen kontextusban a Barca legjobb xy-jának nevezzük.
Egyébként hasonló perspektívából, az itt is felmerült kérdések, kijelentések tükrében írtam a múltkoriban egy szösszenetet Xaviról.