Egy-két filmről vélemény:
A trükk - 4/10
Nos, fura alkotás, őszintén szólva csak a még mindig lenyűgözően szexi Meg Ryan miatt néztem végig, de nem értem, miért vállal ilyen szerepeket. A pénzzel aligha van gondja, s ha egy ilyen filmben játszott, valószínűleg megfizethető lenne értelmes produkciókra is. Ez és a másik újabb filmje, a Nők, együtt a négyzeten sem érnek fel egy Angyalok városával.
Az óceánjáró zongorista legendája - 10/10
Újabb rendkívüli gyöngyszem, ami valahogy eddig elkerült, de most becserkésztem, vagy mondhatni egymásra találtunk, s fantasztikusan szórakoztam mintegy két órán át úgy, hogy még órákig tarthatott volna részemről. Tim Roth finoman fogalmazva is zseniális, a zene pedig..., nos én nem vagyok túlzottan muzikális, de amit Ennio Koltaival összehozott, az a filmművészet magasiskolája, katarzis, megspékelve egy nagyon érdekes, szép történettel, s a már említett klasszis színészi alakítással, úgyhogy kötelező darab!
Marley meg én - 6/10
Intenzívebb, poénokkal jobban tarkított filmnek gondoltam, de örültem neki, hogy végül nem így lett, mert egy kissé túlnyújtott, de aranyos, érdekes sztori, igaz valószínűleg gyorsan a feledés homályába merül.
A Grönholm-módszer - 4/10
Nagyon kíváncsi voltam rá, mivel katalán alkotásról van szó, de így, miután láttam, azt hiszem színpadon sokkal élvezhetőbb, érdekesebb lehet. Mivel maga az ötlet jó, ezért amint lesz rá lehetőségem, jegyet váltok a színházi változatra is. Talán azért nem tudom jobbra értékelni, mert bennem az ilyen jellegű, jellemrajzokra, különböző személyiségek súrlódására épülő filmeknél az eredeti, H. Fonda fémjelezte 12 Dühös ember a csillagos egekbe tette a mércét, s nem tudok elvonatkoztatni. Az lebilincselő remekmű, ez egy átlagos darab, mármint a film.