Na, most vagyok már olyan állapotban, hogy tudok írni a meccsről! Kint voltam élőben, oltári élmény volt, remélem legközelebb is kint tudok lenni és még sok más embernek is sikerül kijutnia, mert a hangulat az elképesztő volt. Az első félidőt állva néztük végig, és percenként jött a különböző "mondókák", meg énekek sora. A hangom a 10. percben kezdett elmenni és a torkom kegyetlen mód el kezdett fájni, de mégis végig ordítottam a meccset!

A mi szektorunk volt a legjobb ilyen téren, néztem, hogy kb csak a bolgárok vették fel velünk a versenyt még akkor, amikor nem fagyasztottuk a mosolyt az arcukra!

Annyit szeretnék kérdezni, hogy (bocs a kérdésért, csak érdekel, hogy tettük a dolgunkat, kell egy viszonyítási pont) TV-n keresztül milyen volt a hangulat? (Eddig egyszer voltam kint meccsen, de azon nem volt olyan jó, meg gólt sem tudtunk azon lőni, ezért nem tudom annyira összehasonlítani semmivel, TV-ben viszont sok meccset láttam)
Egy elképesztő eredményt értek el a srácok! 14 (15?) éve nem volt ilyenre példa, de ők megtették, ezzel már most bravúrt érve el! Ha a 3. helyet meg is tudnák szerezni, akkor az mámoros lenne! Remélem, hogy összekerülnek a Barcval és kint lehetek, akár a felső-karéjon, akár jobb helyen. De minden meccsükre ki akarok menni, kicsit nehezíti a dolgot, hogy suliban leszek a pénztár nyitásakor.
Ami a meccset illeti: 2 gyönyörű gólt lőttünk, mind a 2 mestermunka volt. Helyzetünk nem is nagyon volt több az első félidőben, tehát szenzációs helyzetkihasználásunk volt.

A védekezésnél meg arra kaphattak utasítást, hogy középen maradjanak inkább, hagyják a széleket, mert onnan nem olyan veszélyesek, viszont földön többször is megforgatták a védőinket, de jól működött a gépezet. Az első percekben a kapufájuk kis ébresztő pofonként hatott, de aztán nem is jutottak el komolyabb helyzetekig.
A második félidőben folytatódott az, ami az elsőben elkezdődött, csak nekünk volt több helyzetünk. Abban a félidőben jöttek a bíró szidások is, mert sokszor szerintem rosszul döntött, a végén túl sokan maradtak a pályán.

Volt egy hatalmas helyzetünk, azon még mindig fogom a fejem, hogy hogy-hogy nem ment be: már a kapust is kicselezte, ott volt a kapufával szemben kb2, vagy max 3 méterre és nem rúgta el, hanem tolt még rajta egyet és addigra a kapus egy szenzációsat mentett. Ezért közelről nem láttam egy gólt se, pedig akkor ott ünnepeltek volna a szemünk nagyon közel!
Így is nagy élmény volt, köszönöm Debrecen!