majd én is ráállok csak még témát is kellene találnom,h mégis miből akarom összehozni...meg egy konzulens se se ártana.De időm mint a tenger..ozsimiki írta:jah hát a szákkdogával kapcsban, már beizzítottam pár hölgy ismerőst, hogy segítsenek ugyan márBányász írta:
Hát nagyjából...meg egy szakdolgozatde az egy délután....
hú rossz belegondolni,h nemsokára el is kell kezdjem megírni
ha így haladok sose lesz nyelvvizsgám azt a végén a sulit is feleslegessen csináltam..
jah hát a szákkdogával kapcsban, már beizzítottam pár hölgy ismerőst, hogy segítsenek ugyan márBányász írta:
Hát nagyjából...meg egy szakdolgozat
hú rossz belegondolni,h nemsokára el is kell kezdjem megírni 
Hát nagyjából...meg egy szakdolgozatozsimiki írta:amellett,h szinte mindenben egy véleményem pendülünk, még te is logisztikus leszel,+neked is angol hiányzik már csak?Bányász írta:.......bár gondolom ezt te is tudtad, csak azért írom, hátha akar még valaki menni...
de az egy délután.... plusz nem sokkal a tanfolyam előtt a családi kocsin csinált egy totálkárt szóval kitagadták volna vagy valami:)Hát ja...Perrero írta:Welcome in Hungary...
szívás... amellett,h szinte mindenben egy véleményem pendülünk, még te is logisztikus leszel,+neked is angol hiányzik már csak?Bányász írta:Írhatnám a dühöngőbe is mert végülis dühös vagyok de itt is meglesz tán a helye...
Ma bementem a munkaügyibe mert a fülembe jutott,h indul angol tanfolyam,olyan amire ameddig jársz kapod a minimálbért és ingyen van a vizsga is a tanfolyam végén.
Na gondoltam ez tök jó mert csináltam egy felsőfokút amiből megvan a 4 félévem de a záróvizsgát nem tudtam letenni mivel kellett volna hozzá nyelvvizsga de angolból nagyon kutya vagyok:)(most nem megyek bele miért)
Szóval kapóra jött volna a dolog mert két sőt 3 legyet ütnék egy csapásra.Nyelvvizsga,felsőfokú és pénzem is lenne valamennyi.
De nem!
Az állam csak azokat támogatja akiknek már van valamilyen szakmájuk amihez kell az angol nyelv ismerete.És ezt nem igazán értem.
Mert szerintem aki olyan szakmába dolgozik amihez kell a nyelvismeret az tudja a nyelvet mert hát nem dogozhatna,nem?
Ha nem is dolgozik benne csak papírja van róla(a szakmáról mint mondjuk külker ügyintéző) akkor mivel olyan szakma amihez kell a nyelvismeret így nyilván azt a szakmát úgy oktatják,h nyelvvel együtt,nem?Szerintem de!Így aki előzőleg olyat tanult amihez kell a nyelv de mégis jelentkezik erre a tanfolyamra az csak abban a cipőben járhat mint én.
Vagy csak hülye vagyok?
Nekem meg kellene a nyelv a szakmám miatt,h logisztikussá válhassak de én meg nem mehetek.
Most ebbe csak én nem látok értelmet?
Bazsa
lol, én is így vok vele, bár ezt az ingyenes lehetőséget egyik haverom próbálta, ő is meglepődött, ahogy te is, viszont ez CSAK AKKOR LETT VOLNA VÉGIG ingyenes, ha egyből sikerül is levizsgáznod, ha nem, akkor az addigi zsét amit kaptál tőlük, úgy ahogy van vissza kellett volna fizetni bár gondolom ezt te is tudtad, csak azért írom, hátha akar még valaki menni... 
Mindörökké szépen megfogalmazta!mindorokke_barca írta: oszinten szolva eleg nagyot csalodtam benned, Tamás... Mar onmagaban ezt sem volt szep, hogy tenyleg a cikk 2/3-at szorol szora masoltad, csak annyit kellett volna tenned h forraskent megjelolod a konyvet, v valamilyen formaban utalsz arra, hogy nem csak a te munkad van a cikkben... Ezek a dolgok azonban teljesen eltorpulnek amellett ahogyan a kritikat viseled, ahogyan reagalsz...Senki nem vitatja a hozzaertesedet, hogy nem tudnal megirni egy ilyen cikket... egyszeruen arrol van szo, h lesutott szemmel el kellett volna ismerned, hogy igen hibaztal, nem azzal kerkedni hogy de te hany szakdolgozatot, diplomamunkat es foleg milyen minosegben adtad le... es a legrosszabb h ehhez 32 evesen allsz igy hozza... eddig is feltunt hogy nem birod elviselni a kritikat... pedig hidd el... bar tobb ero kell beismerni, hogy hibaztunk... sokkal tobbet er mint fogcsikorgatva barmi aron de ragaszkodni a sajat igazunkhoz...
, a cikk hszében, hogy ha ekkora terjedelemben másolt Tamás valahonnan, akkor ILLIK megjelölni a forrást, nem volt obszcén, vagy indulat keltő megjegyzés benne.
oszinten szolva eleg nagyot csalodtam benned, Tamás... Mar onmagaban ezt sem volt szep, hogy tenyleg a cikk 2/3-at szorol szora masoltad, csak annyit kellett volna tenned h forraskent megjelolod a konyvet, v valamilyen formaban utalsz arra, hogy nem csak a te munkad van a cikkben... Ezek a dolgok azonban teljesen eltorpulnek amellett ahogyan a kritikat viseled, ahogyan reagalsz...Senki nem vitatja a hozzaertesedet, hogy nem tudnal megirni egy ilyen cikket... egyszeruen arrol van szo, h lesutott szemmel el kellett volna ismerned, hogy igen hibaztal, nem azzal kerkedni hogy de te hany szakdolgozatot, diplomamunkat es foleg milyen minosegben adtad le... es a legrosszabb h ehhez 32 evesen allsz igy hozza... eddig is feltunt hogy nem birod elviselni a kritikat... pedig hidd el... bar tobb ero kell beismerni, hogy hibaztunk... sokkal tobbet er mint fogcsikorgatva barmi aron de ragaszkodni a sajat igazunkhoz...Sajnos, a fogalomzavar továbbra is erősen tartja magát.
Kioktatni pedig nem kell, hogyan kell egy szakmunkát kiadni a kezemből. Valamivel több dolgozatot, referátumot, diplomamunkát adtam ki a kezemből, mint itt a legtöbben. Úgyhogy tudom, mit-hogyan kell csinálni.
Mint azt az Eurobarca.hu olvasói láthatták, olvashatták már, megpróbálkozom a Barcelona történelmének bemutatásával - a teljesség igénye nélkül. Az első sorozat részeiben az 1920-as évek eredményeit, sikereit mutattam be a játékosok profilján keresztül. A második részben ugyanezzel próbálkozom meg, hasonló metódusban. Lássuk: kik határozták meg e szűk évtized Barcelonáját, amely ekkor élte sikerei első csúcsát.
Második sorozatunk második fejezetében nem csak egy játékost veszünk terítékünkre, hanem a Real Madrid és a Barcelona kapcsolatának egyik mélypontját, illetve még egy játékos pályafutását, név szerint Josep Segalését.
JOSEP ESCOLÁ SEGALÉS
Katalán nemzetiségű spanyol labdarúgó, aki 1914. augusztus 28-án született Barcelonában, és 1998-ban hunyt el ugyancsak Barcelonában. Pályafutását az UE Sants csapatában kezdte 1934-ben, majd a Barcelonában folytatta (1934-37 és 1940-48) között. A két barcelonai terminusa között a francia FC Séte (1937-39) csapatát erősítette.
Escolát kora a labdát kiválóan megtartani tudó csatáraként ismerte, aki 220 góljával (306mérkőzésen) a Barca történetének ötödik legeredményesebb játékosaként vált népszerűvé. Bár a polgárháború az ő pályafutását is megtörte, 306 meccsen így is szolgálta a klubot. 1936-ban a spanyol kupában az ő góljával verték meg a Real Madrid gárdáját 2-1-re. A Barcelona 1937-es tengerentúli túrájáról nem tért haza, Mexikóban, majd Franciaországban futballozott, a Séte csapatával 1939-ben francia bajnok lett. A Primera Divisiónban három alkalommal lett házi gólkirály: 1935-ben 18, 1936-ban 13, 1945-ben 16 góllal. Az élvonalban 1947. március 16-án az Espanyol ellen mesternégyest is elért, sőt. Volt három olyan tétmérkőzése (Spanyol Kupa, katalán bajnokság), amelyen ötször talált a kapuba. A spanyol első osztályban 156 mérkőzésen 86 góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját. Az 1942-es Spanyol Kupa – döntőben két góllal járult hozzá a sikerhez.
A Barcelona csapatával két alkalommal lett bajnok (1945, 1948), egyszer Spanyol Kupa – győztes (1942), kétszer nyert katalán bajnoki címet (1935, 1936) és egyszer Spanyol Szuper Kupát (1945). A spanyol válogatottban kétszer lépett pályára, és egy gólt ért el. Emellett 10-szer volt katalán válogatott, ezeken a meccseken 2 gólt ért el. Játékos-pályafutása végeztével edzőnek állt. Edzette a Badalona, a CE Sabadell, a CD Castellón és az UD Levante gárdáját is. Mint azt említettem már, 1937-ben nem tért haza a mexikói túráról Escolá, amiért őt és pár társát (Doménec Balmanyát, Josep Raichot) eltiltották. De miért hozom ezt fel újra?
’A Chamartíni botrány’
Tudom, 1945-től görgetem a Barca történetének a fonalát újra, de Escolá életének bemutatásának keretében lépjünk vissza 2 évet az idő kerekében. 1943-at írunk, amikor Spanyolországban erősen dúl Franco tábornok fasisztoid diktatúrája, amelyben a Real a rendszer kegyeltjeként éli világát, a Barca a szeparatizmus megtestesítőjeként díszeleg – ha leegyszerűsítenénk a dolgokat. Mindenesetre az 1943-as év a két klub kapcsolatának egyik mélypontjaként vonul be a spanyol labdarúgás történetébe, melyet csak a ’chamartíni botrány’ néven emlegetnek.
1943 nyarán a két csapat paprikás hangulatban készülődött a Spanyol Kupa elődöntőjére. Az első meccs is parázs volt: a madridiak nagyon keményen futballoztak, a Les Corts közönsége a szokásosnál is ellenségesebben viselkedett. Az FCB 3-0-ra nyert, azonban sem a Real, sem a madridi sajtó nem volt hajlandó beletörődni a kudarcba. A fővárosi lapok kijátszották a politikai kártyát, mondván, a barcelonai közönség ellenségessége tulajdonképpen nem a madridi játékosoknak, hanem magának Madridnak szólt. A Real a visszavágó előestéjén közleményben emlékeztette szurkolóit a barcelonai fogad-tatásra, ám miközben nem túl határozottan elítélte a nézőtéri sportszerűtlenséget, a meccsbelépőkhöz ingyen sípot mellékelt…
A Barca már a meccs előtti este szembesült az ellenséges hangulattal, és hiába váltott szállodát, éjszakája nem telt nyugodtan. És még hol volt a kezdés! A játékosok az öltözőben készülődtek, amikor benyitott hozzájuk José Finat, az állambiztonság első embere. „Igyekezzenek fejben tartani, hogy önök közül néhányan nem éppen igazi haza-fiak, és csak a rezsim jóindulatának köszönhetően futballozhatnak” – mondta összevont szemöldökkel a magas rangú látogató, egyértelműen a polgárháború elől külföldre menekülő, ezért utóbb eltiltásban részesülő futballistákra – Balmanya, Escolá, Raich – célozva.
Akinek eddig nem remegett a gyomra, Finat távozása után érezni kezdte a kellemetlen bizsergést. Lincshangulat várt a vendégekre a Chamartín Stadion katlanjában. Noha a Real korán vezetést szerzett, a Barca védelme sokáig állta a rohamokat. Fél óra elteltével azonban megszületett a második hazai gól, a barcelonai Benitót kiállították – és egy csapásra beindult a Real-henger. A szünetig további hat gól esett, a vége megalázó Barca-vereség, 1-11 lett. Íme, egy helyszíni beszámoló:
„Ha 4-0-ra kap ki a Barca, lenne értelme egy-egy játékos felelősségét firtatni, ám egy tízgólos vereségnek kell, hogy legyen valami mélyebb magyarázata. A Barcelona nem rosszul játszott, hanem egyáltalán nem játszott. A vendégcsapat játékosai a legtisztább helyzetekben sem mertek szerelni, mert a közönség már akkor is a vérüket kívánta, ha csak megérintettek egy madridi futballistát. Szomorú volt mindezt átélni. Nem mondom, hogy a Real játékában ne fedezhettünk volna fel szépséget. A középpályája kitűnő volt, játékosai uralták a játékot, no de mindez nem nagy érdem, ha ebben senki sem próbálja megakadályozni őket…”
Egy fiatal újságíró tudósított ekképp, akiről mindenki tudta, hogy katalán, ám neveltetésénél fogva Franco híve. A fiatal újságíró neve mindannyiunk számára ismerősen cseng: Juan Antoni(o) Samaranch.
Írta: Varga Tamás
Nem követtem most itt végig az eseményeket, de ez most felkeltette a figyelmemet.Varga Tamás írta:És még egy szó a plágiumról.
Írt itt cikket VV-19, kudu, stb. fórumozó. Senki nem írta le a forrását.
Érdekes, grecki azt nem találta plágiumnak.
Biztos, rossz a szeme, és szelektív az igazságérzékelője.
Igen, én is írtam cikket, és többnyire ezt a könyvet használtam fel alapul, de azért átfogalmaztam, megpróbáltam saját szavaimmal, közvetlenebbül leírni.Varga Tamás írta:És még egy szó a plágiumról.
Írt itt cikket VV-19, kudu, stb. fórumozó. Senki nem írta le a forrását.
Érdekes, grecki azt nem találta plágiumnak.
Biztos, rossz a szeme, és szelektív az igazságérzékelője.
De, nem érdekel. Azt gondol, amit akar. Meg én is...
Én is így vagyok vele. Ill. azt nézem, ki írja...VictorValdes19 írta:Tamás "kicsit" túlkomolyan veszed, ezt az egész fórumot....S szerintem is Greckinek van igaza...Am bocs,hogy ezt mondom de ha,te ennyire komolyan veszed az itt zajló dolgokat akkor te beteg vagy
Én személyszerint pár emberke miatt járok fel a fórumra,meg persze a Barca miatt
szerk.: nem is tudtam,hogy írtam is valaha cikket
,DE a többiek véleménye amit rólam alkotnak azt,letojom... . 
