Az egész országnak szívügye a női kézilabda.Rengeteg sikeres percet,boldog pillanatot szerzett már nekünk különböző csapataink jó szereplése.(Persze most felejtsük el a döntőbeli súlyos arcraeséseket az utsó pillanatokban...

)Éppen ezért nagyon rossz ezt nézni,vergődnek a lányok.Kevés olyan sportágat tudunk felmutatni,amiben ütőképesek vagyunk,de ez az.Remélem azért a közeljövőben az illetékes elvtársak kicsit jobban melléállnak a dolognak és igyekeznek helyreállítani a renomét.Bízom benne,h a lányok is elkezdenek 200%--on pörögni és sikerül egy világszínvonalú válogatottat összehozni.Beállós posztot sürgősen be kéne tömni,remélem "beérik" egy-két tehetséges játékos.
Edző ügyben én Hajdút nem naon ismertem korábban,de nálam leszerepelt.Ami leginkább nem tetszett nekem,az az időkéréseknél mutatkozott meg.Gyakran bevágták ugye az edzői instrukciókat és én nem láttam rajta,h olyan nagyon lelkesedne.Pölö,amikor kritikus pillanatokban (4-5 gólos hátrányt szedünk be...) időt kér,és tök monoton hangon elmondja a mondókáját.Pókerarccal gépiesen: jól van,menni fog,stb... Nem is a mondanivalóval van gondom,hanem h ezzel nem tüzeli fel a lányokat.Azzal egyetértek,h minden sportolónak abszolút motiváltnak kell lennie az olimpián.De azért nem árt egy kis lelkesítés a kispadról sem,kicsit agilisabb bíztatás

Ez csak egy dolog,ami vhogy szemet szúrt nekem.De pölö az a Mester felkészületlensége,h egyszerűen nem tudunk mit kezdeni nyitott védekezéssel.Igaz,sztem ebben Németh A. is hunyó,mivel a jelek szerint korábban ő sem foglalkozott eleget a kérdéssel.
Na meg pölö laikusként csak egy jótanács az új edzőnek (sztem Peking után változás lesz) :kezdjük a nyitott védekezés elleni játékkal a gyakorlást.
Miki hsz-ében pedig tökéletesen megfogalmazta: az élet visszaadhatna nekünk valamit,ha ebből érem lenne!
