Elég sok gondolat pörög bennem.
Az egyik, hogy ezért fölösleges bármilyen szempontból is az edzőt okolni, ez egy taktikailag megnyert mérkőzés volt, két elég balszerencsésen bekapott góllal, amiből az egyik ráadásul iszonyat egyéni hibából fakadt. Idén sem gondolom, hogy erről az edző tehet. Mint ahogy arról sem, hogy a támadók nem lövik be az ajtó ablak helyzeteiket.
Utóbbihoz hozzátéve, ez volt a tavalyi csapat legnagyobb hibája, ami miatt rém gyenge szezonnak lett elkönyvelve, idén úgy tűnt ez valahogy helyre lett téve, de lehet tényleg csak szerencsénk volt és a jó lendület vitt minket. Valahogy így nézett volna ki az első két hónap is, ha nincs az a - jelenleg úgy tűnik - átmeneti fellángolás ilyen tekintetben, és akkor már rég a német fejét követelné mindenki. Kezdünk visszatartani oda, ahol a játékosaink valóban vannak.
Én ezt a dominanciát hiányoltam a játékunkban, látom az engem megkérdőjelezők közül is sokan egyetértenek abban, hogy ez domináns játék volt (Péter, erre gondoltam anno a hsz-emmel). Az ironikus ebben az, hogy ez a meccs emlékeztetett a leginkább az előző évek játékfelfogására. Két vonalszélsővel játszottunk és így húztuk szét a védelmet, a két féltérben 1-1 összekötő játékos helyezkedett el és sokszor inkább visszajátszottuk a labdát, hogy rendeződni tudjunk, emiatt a letámadásunk és a labda visszaszerzésünk is sokkal tisztább lett. A védelem megmozgatásával és váratlan ritmusváltással (tehát nem fejvesztve rohanással) teremtettünk teret és helyzeteket, amiből lőttünk egy gólt is. Ezen a meccsen közel 60 percig úgy játszottunk, ahogy a kedvenc csapatom játszik és szeretnék ebből többet látni.
Nagyon remélem, hogy ez a Gavi-Pedri páros Casadóval kiegészülve a felütése volt egy érának, mert amit letettek az asztalra az valami elképesztő volt mind a játék ritmusának alakításával, mind a középpályás védekezés elképesztő precizitásával. Egy ponton láttam, ahogy Gavi irányítja Lewyt, hogy mikor lépjen fel a védőre letámadni, amiből végül Pedri szerzett labdát 2 kierőszakolt átadást követően. Gavi elképesztő jó ütemben forgatja a játékot és nagyon jól találja meg Pedrit, vagy a szélsőket. Pedri meg, hát le a kalappal. Ez a két játékos Yamallal kiegészülve az idei év legnagyobb erősítése (Rapha baloson tolta már tavaly is és jól) és nagyon szurkolok, hogy egészségesek tudjanak maradni.
Az eredmény csúnya, sajnos van ilyen, hozni kell a következőt. Ha így nyomjuk, akkor lesz következő, amit hozhatunk.
Bob_Marley írta: ↑2024.12.21. 23:07:03
Kimagasló első félidő után,lehet a 4-3-3,lehet mert összeállt egy valóban Barcas kp,de az végre olyan volt,amit jó nézni. Megfojtottuk az ellenfelet, kimagasló labda birtoklás,szép igazi lapos játékos gól.
Azért örülök, hogy más is látja úgy a meccseket, mint ahogy én, végre Barca meccs érzete volt a meccsnek, sajnos az eredmény is az elmúlt évek sikereit tükrözte jobban.
bence0330 írta: ↑2024.12.21. 22:57:50
Az a vicc, hogy ez az egyik legjobb idei meccsünk volt. Az első 2-3 hónapban mutatott helyzetkihasználás felével ennek a meccsnek úgy 6-1-el kellett volna végződnie. Az ATMA nem volt a pályán. Tényleg nem láttam még ilyen szürreális meccset. Szavak nincsenek arra, ami történt.
Én pedig emlékszek ilyen meccsre, épp egy Barcelona nevű csapat játszotta épp az ATMA ellen épp egy éven belül, csak azt megnyertük. Nincs semmi szürreális a meccsben, elkezdtünk úgy helyzetet kihasználni, mint tavaly és csodálkozunk, hogy ugyanazok (vagy rosszabbak) az eredmények. Jelenleg amúgy ott tartunk, hogy ugyanannyi ideig játszottunk jól és ugyanaddig eredménytelenül, sajnos az utóbbi van kronológiailag később, ezért megkérdőjelezhető, hogyan és mennyire is tart jó irányba a csapatépítés? Ezt az utóbbi pár sort csak eredménycentrikus elemzéssel mondom, de lassan elkezdhetsz barátkozni a gondolattal, hogy inkább az első fele volt véletlen.
