bence0330 írta: ↑2024.10.31. 13:58:23
Amúgy alatta látszik nagyon, mit tud a La Masia. Én nehezen hiszem el, hogy ennyire éles különbségek voltak a korszakokban, hogy régen ott volt a Xavi-Ini-Busi féle (Messit vegyük le a skála széléről), aztán 10 évig semmi, aztán meg újra BL-szintű játékosok fociznak itt Flick alatt. Kisebb különbségek biztos vannak, de alapvetően szerintem ezt sok-sok évig elrontottuk. Az a durva, hogy eközben annyit költekeztünk ugye, hogy még élesebb a kontraszt. Esélyük nem volt bemutatkozni a kölyköknek, tényleg csak egyértelmű klasszis szintű ígéretek kerültek fel, mint kb Fati. Ilyen Casado féle játékosokat tuti, hogy tucatjával adtunk el az évek alatt, ahol az alkatukból és a stíluskülönbségekből adódóan nem is futottak be nagy karriert (szerintem Casado sem lenne kezdő egy PL csapatban). Szinte biztos vagyok benne, hogy egy Alena, Nico féle játékos ugyanúgy simán megállná a helyét Flick alatt a legjobbak ellen is. Ennyit számít az igazi top kategóriás edző, és egy ennyire jól megtervezett, közel tökéletes rendszer. Jelenleg kb úgy érzem, hogy lehet a Juvenilben/B-ben legalább 7-8 játékos, akiket ha beállítanánk (nyilván nem mind egyszerre), nem, vagy alig esne vissza a csapat, és felvennénk velük a versenyt bárkivel.
A Pep-féle team is azért érdekes. Gyakran emlegetik, hogy az egy mekkora generáció volt, de voltak ott nagy különbségek, több esetben 3-4 szezon is elválasztotta őket egymástől. Ráadásul, ha megnézzük Albát vagy Cesc-t, már 16-éves koruk előtt, a cadet-ből vitték el. Már top játékosként jöttek vissza. Speciel én nem is nagyon tekintem őket saját nevelésnek, ahogy Olmot sem igazán. Ha nagyjából ugyanazokban a korosztályos csapatokban játszanak együtt, nálam inkább az jelenti hogy nagy generáció, nem inkább a kor. Nyilván sokszor ez egybevág mint pl. Cubasrsi és Yamal, de Fatit és Casádót nem tudom egy generációba venni, hiába nagyjából ugyanolyan idősek, utóbbihoz inkább Fortot "párosítanám".
A lestaktikára még visszatérve szerintem annyira nem lehet felkészülni, ha jól csinálja az ellenfél. A Real is nagyon jól tudta például, de emellett számos csapat szintén. Ennek ellenére mi Európa-szinten 77-szer (!) állítottuk lesre az ellenfelet, a második Brighton 35-ször(!). Így kaptiunk 13 gólt, amiből hatot (Osasuna, Monaco) nem emiatt nyeltünk be.
Engem kicsit arra emlékeztet, amit Pep alatt játszottunk. Ott is tudták, hogy menni fog a tiki-taka, mi lesz a stratégia, mégsem tudtak mit csinálni vele.
És alkalmazkodni is tudunk. A Bayern ellen például nem ezt a védekezést erőltettük. talán kétszer-háromszor futottak lesre. És ez védekezésben az igazán látványos, ugyanakkor támadásban is nagyon koncentráltan alkalmazzuk. Rengetegszer kerülünk egy-két húzásból helyzetbe, sőt szórjuk is így meg az ellenfelet, de szinte mindig sikerül a vonal mögül indulni.
De ami igazán nagy érdem, hogy Flicknek ilyen rövid idő alatt sikerült ezt így beleverni a játékosokba.