Szerintem a játék tempójának meghatározása annak a mindenkori játékosnak a dolga, ahol kb ő játszik, így szemet szúró volt, hogy lelassul a játékunk vele még egy szerb csapat ellen is.
bence0330 írta: ↑2024.11.07. 00:31:02
Szerintem van egy játékhelyzet, amikor világklasszis, és az pont az, amibe a két nagy elleni meccsen állt be. Amikor nagyon jók vagyunk, esetleg már vezetünk, és jön az ellen, megnyílnak a területek, akkor pikk-pakk át tudja hozni a labdát a pályán, és olyankor ugye több helye is van fordulni, passzolni, akkor képes uralni is az egész középpályát, mert amúgy nagyon magas szerintem a játékintelligenciája, csak ezt sokszor akadályozza a stressz, vagy valami ilyesmi. Xavi alatt ott a az első tél végi-tavasz eleji nagy sorozatnál volt párszor ilyen.
De amikor kap egy komolyabb letámadást, túl körülményes, illetve ha szűk helyen kéne támadni (mint most is), ahhoz is lassú, nincs meg ilyenkor benne az átütőerő.
Ha 8 soron keresztül kell leírni mi az a játékhelyzet, amiben "világklasszis" valaki, akkor nem az.
- Gyenge csapatok ellen a tempót emelni nem tudja
- Betömörülő csapatok ellen se látom miben jó
- Ha nagyon jó az ellenfél, akkor az a baj, mert a letámadás sem tetszik neki
- szóval legyen jó, de ne nagyon jó az ellenfél, ne legyünk hátrányban, támadjon, de ne annyira támadjon és legyen mellette még egy középpályás fogni a kezét, mert mi van, ha elrontja?
Mintha azt mondanám a csajoknak, hogy végülis hasonlítok Brad Pittre; éjszaka, ha háttal állok, köd van és egy másik utcából néznek rám
Nekem idén az egyik legnagyobb pozitív meglepetés Pedri. Na ő rajta azt látom képes alkalmazkodni egy másfajta játékrendszerhez, szerepkörhöz, ezt abszolút nem érzem Frenkien.
Sérülés ide-oda, de ez mégiscsak egy szerb csapat volt, és nem az első meccse visszatérése után, plusz mégiscsak rajta van a csapatkapitányi szalag...