A bajnokságban 14 ponttal szerzett többet eddig, mint a Roma, tehát vélhetően más játékerőt is képvisel, mégsem tudott fordítani 60 perc emberelőnyben eltöltött játék után.
Ugyanolyan kiesése párharc volt a miénk.
A meccsünk után is írtam, az oké, hogy kiállítás után új meccs kezdődik, de abból közel nem az következik, hogy szét kell csúszni. Nem csak szökőévente látni arra példát, hogy emberhátrányra is lehet megfelelően reagálni meccs közben is.
Lehet még patikamérlegelni, hogy a Milan amúgy mennyivel jobb csapat, mint a Roma, de semmi értelme.
A Roma megcsinálta, meg akarták csinálni, küzdöttek, tettek érte és össze is jött a továbbjutásuk.
Milyen hosszútávon kell ezt értelmezni?Bob_Marley írta: ↑2024.04.18. 17:53:01Mi játékunk egy filozofiara épül,egy játékstílus,amivel megfolytod az ellenfeleket. Hosszútávon kijön ennek az előnye. 1-1 meccsen meg lozungkent,valóban bármi lehet. .
Csak azért kérdezem, mert úgy 2016 óta szinte csak és kizárólag a nálunk eleve gyengébb játékerőt képviselő csapatokat vagyunk képesek úgy, ahogy megfojtani, vagy fojtogatni.
Kivétel éppen az az 1 - 1 meccs jelent, amit azóta behúztunk velünk azonos szintű avagy nálunk erősebb játékerőt képviselő csapatok ellen.
A Ligában úgy versenyzünk, hogy eleve folyamatos az előnyünk bárkivel szemben a Real kivételével a bevételi pénzügyi oldalon. Ezáltal könnyebben hozzájutunk eleve olyan minőségű játékosokhoz, akikhez a Liga ellenfeleink képtelenek hozzájutni. Ez már egy komoly előnyt jelent a pályára lépés előtt.
Hány csapat engedheti meg rajtunk kívül, hogy azonos igazolási időszakban néhány "csak" 30-60 milliós játékosokat vásároljon?
Milyen az a filozófia, aminek az lenne az alapja, hogy a nála gyengébbet örömmel és szórakoztatva fojtogat, de amikor emberére akad, akkor sértődött gyerekként a körülményekre hivatkozik és mindenre kifogásokat keres, amivel a saját tehetetlenségét próbálja megmagyarázni?
Nem hiszem, hogy ilyen filozófiával rendelkező klubnak szurkolnánk. Ez a klub biztosan nem ettől volt ismert, de eltévedt és reméljük minél előbb visszatalál a helyes és méltó útjához, ha tetszik az énjéhez.
Ez nem fog sikerülni szakmai megújulás nélkül, ami nem a filozófia lecserélését jelenti.
Úgy kell megtanulni játszani, hogy méltón fojtogassuk a nálunk erősebb ellenfeleket is és ne csak egyszer egyszer, hanem folyamatosan!
Úgy kell megtanulni labdával védekezni, hogy az valóban nálunk legyen és ha elveszik, akkor legyünk képesek azt visszaszerezni és megtartani.
Semmilyen új filozófia nem kell csak azt jól csinálni ami az alap filozófia, de ehhez elkerülhetetlen a szakmai megújulás!