A pszichológia rég nem arról szól a profi sportvilágban, hogy ha padlón vagy, menj el. Nem csak ott nem, de most maradjunk ennél. Nyilván gyogyósok gyülekezetéről sem, de ezt te is szemléltető túlzásnak használtad gondolom, akkor ezt is hagyjuk.
Ez mindennapi fejlődés, szinten tartás, növekedés, személyiségfejlődés, de ami itt szerintem fontosabb, a mindennapi focivilággal kapcsolatos dolgokkal való foglalkozás. A sajtó már brutális, és bár tuti nem youtube kommentek olvasásával töltik a szabadidejüket a játékosok, a lényegi része elér hozzájuk. Hatalmas a nyomás, napról napra. Bekerülök a kezdőbe? (Megint Lewy kezd helyettem?

) Mi lesz ha kihagyom a helyzetem? Cserekapus vagyok, egy évig ültem a padon, hogy védjek ilyen hirtelen Barca-szinten? Most jöttem a Gironából, amúgy sem vagyok egy sztár, és a Barcához szerintem sem vagyok elég, de azért megpróbálom, de nem megy.
Vagy gondolj akár csak abba bele, mi lehet nálunk, ha arról szól minden hír, hogy kell a 2,8 millió egy meccsért. Óriási nyomás. Ha valaki kihagy 4 ziccert, már a fejét veszik. Mindig van valami új, amit karban kell tartani. Ne magadból indulj ki, mert teljesen más szerintem az a világ. Sőt, a pszichológia sok esetben már preventív módon megy. A mentális állapot itt nem azt jelenti, mint nálam vagy nálam, mondjuk depressziós vagy szorongós vagy/vagyok. Mint ahogy amikor leírom Lewyről, hogy szerintem kikészült fizikailag is, nem úgy értem, hogy ne tudná lefutni a maratont akár még meccs után. Nálunk erről szólna. Náluk arról, hogy nem tudja már azt a magas szintű 100%-ot nyújtani, ami kell azon a szinten.
Amúgy az szerintem megy - végre Xavi hozott ide sok év után egyet, bár nem tudom, mennyire jó -, én valami másra gondolnék. Mint mikor Ancelotti odament Vinihez és annyit mondott neki: ne komplikáld, csak rúgd rá első szándékból. Aztán kiszakadt nála a gólzsák.
ter Stegen; Baldé - Cubarsí - Araujo - Koundé; - Christensen - Pedri; Raphinha - Olmo - Yamal; Lewy