Csapatmunka a javából!
Sound On! 🔊🔊 pic.twitter.com/5eF2QUDuOt
— FC Barcelona (@FCBarcelona) October 26, 2024
Nem adtál magadnak túl sok opciót.MQuCsabi írta:Én majd csak a héten egyik este nézem meg
Meirrelestol a The Constant Gardener nagyon regota watchlisten van, mar nagyon illene megneznem. Valamikor biztosan idot szakitok ra, ha mar a del-amerikai rendezok a tema.Veidt_madridista írta: ↑2020.04.26. 02:04:57Akiknek a munkásságával többé-kevésbé képben vagyok, és kiemelkedő rendezőnek tartom őket a mainstream vonalból, az Fernando Meirelles, Alejandro Amenabar (őt írtad te is), Campanella (bár ő kizárólag a Szemekbe zárt titkok miatt). Mexikói vonalról meg Alejandro G. Inárritu, Alfonso Cuarón és persze Guillermo del Toro.
Pont ezt szeretem benne. Meg tudja osztani az embereket, hatassal van rad es nem probal kimelni, kiall magaert. Igaz torteneteken alapul, Larrain ha jol tudom sokat informalodott olyan egyhazi szemelyektol, akik hasonlo elszigeteltsegben eltek egybevago okokbol. Kvazi a Spotlight kiforditva es megcsavarva kis sarkitassal.Veidt_madridista írta: ↑2020.04.25. 20:44:41Én ma megnéztem a Petr által pluszban ajánlott El Clubot. Hát, tényleg súlyos darab. Nehéz befogadni, és nem csak a témája és a rendezése miatt, egyszerűen nekem az üzenete is teljesen ellenszenves volt.
En Larraint nagyon szeretem, de szerintem neked nem fogja elnyerni a tetszesed igazan a munkassaga. A No szerintem szinten jo filmje, de eleg megoszto tud lenni vilagnezeti szempontbol, a sajatjat pedig a rendezo nem rejti veka ala.Veidt_madridista írta: ↑2020.04.25. 20:44:41Mindenesetre köszi az ajánlást, ha vannak még ilyen dél-amerikai filmek/rendezők a tarsolyban, akkor jöhetnek!
Örülök, hogy tetszett a Fritzcarraldo. Ahhoz hasonlítottam, meg Aguirréhez is. Utóbbinak a nyitójelenete úgy tökéletes, ahogy van, de a film egésze már nekem sokszor túl lapos volt, lehet megérne egy újranézést. Herzog egyébként szadista és mániákus ember, saját magát, a stáb többi tagját és néhol az egész projektet is kockára tette, csakhogy meglegyen a filmje. Érdemes utánaolvasni ezeknek a túlkapásainak. Ha van másfél perc, ami tökéletesen összefoglalja a karrierjének nagyobbik felét, akkor ez lesz az.Petr írta: ↑2020.04.19. 18:37:52A multkori hozzaszolasod utan megneztem Herzog Fitzcarraldo filmjet, amivel talan hasonlithattad es nekem valahogy kimaradt, bar watchlistes volt. Igazi csemege, bar kicsit azert lehetne rovidebb.
Guerra ezutan keszitett filmjet, a Pájaros de veranot, vagyis Az atkeles madarait lattad? A heten neztem meg, hogy en se maradjak ki a bulibol es kipipaljam a rendezo masik igazan erdekesnek tuno filmjet is. Tok jo, azt is tudom ajanlani. Talan tobb ember tetszeset nyerte volna el, na de nem banom.
A multkori hozzaszolasod utan megneztem Herzog Fitzcarraldo filmjet, amivel talan hasonlithattad es nekem valahogy kimaradt, bar watchlistes volt. Igazi csemege, bar kicsit azert lehetne rovidebb.danianevem írta: ↑2020.04.19. 11:58:06Azért annyira nem elborult film A kígyó ölelése... Spirituális amazóniai utazás, két idősíkon futtatva és némi társadalomkritikai éllel megfűszerezve. Akit nem ragad meg az eszmeisége, annak nyilván unalmas művészieskedésnek érződik, pedig a helyén van a legtöbb filmtechnikai döntés, példának okáért a fekete-fehér képi világ a legvégén nyeri el létjogosultságát. A midnight cinema korszakhoz képest ez egy totál visszafogott darab. Na ott aztán voltak olyan cifra dolgok, amiket a büdös életben nem lehet elfelejteni és még kísérteni is fognak.
Az emberiségért tett áldozatod nem merül majd a feledés homályába.