Lehet itt arról beszélni, hogy az utánpótlásra kell építeni, hogy ahogy minden egyes válogatott csinálja, lásd Svájc és a belgák. A svájciaknak a 14-es vb-n érett be egy asszem 8 éves projektjük, láthattuk és azóta is láthatjuk, hogy hova jutottak. A belgák meg a 2000-es hazai rendezésű EB blama után húztak egy vonalat és mondták, hogy jó, akkor itt a nulláról újrakezdünk mindent, sikertelen évekkel, selejtezőkkel és rengeteg türelemmel. Most ott tartanak, hogy a játékosaik nemzetközi szinten jegyzett emberkék, a világ legnagyobb klubcsapataiban kezdők, euró tízmilliókat adnak ki értük és top klubok versenyeznek értük. A válogatottjuk pedig a világ egyik legjobbja, akiknek látatlanban is kinéz legalább egy negyeddöntő.
A különbség köztük és a magyarok között az, hogy:
Itthon nincs türelem
Itthon egy 20 éves játékost még óvni kell a tehertől
Itthon az utánpótlásban azok a gyerekek játszanak, akiknek a szülei a legtöbb pénzt nyomják. Ez pedig a legritkább esetben jár együtt azzal, hogy a gyerek kimagaslóan tehetséges. Továbbá ha mégis, akkor ugye itthon a tehetségén kívül úgy jutott el idáig, hogy óvták, nem szidták le, mert mégiscsak Dollárpapa gyereke. Ha elviszi egy nagy klub, ott már a kutyát nem fogja érdekelni, hogy neki ki az apja, az első nehézségnél keményen fognak vele bánni, amitől viszont be fog törni a feje, mert hát ő ehhez nincs hozzászokva, vele soha nem beszéltek így, hol van az apukááááám?
Amíg nálunk az utánpótlás 2/3 - 1/3 arányban működik a pénz és a tehetség viszonylatában, amíg nincs türelem és amíg nem építjük be a fiatalokat, mert még nem szabad rájuk túl nagy terhet rakni, addig nem is lehet várni mást, mint kudarcokat és óriási égéseket.
