Teljes mellszélességgel az Atleticonak szurkolok a tegnapi meccs után.
Sokan nem szeretik, de én például imádom a Cholo féle fanatizmust. Ez is a labdarúgás szépsége, nem csak a fülön táncoltatott labda.
A közönségük valami egészen elképesztő, az a hangulat, amit 90 percen át nyomnak a bajnokságban az utolsó ellen is akár.
A Ligában minden meccsüket követem már úgy 2-3 éve.
Ma lennék újra gyerek, talán őket választanám kedvenc csapatnak.
Remélem behúzzák az idei BL-t. Két meccses párharcban bárkit le tudnak győzni a továbbjutók közül. A döntő más kávéház, de ha eljutnak oda, szerintem Cholo tanult az elbukott BL döntőből.
Az idén az ő kispadjuk jóval hosszabb. Nem alkotják nagy nevek, de aki beáll, simán hozza magát a taktikában.
Érdekes módon amikor tegnap a kezdő után mutatták a kispadunk játékosait, rögtön az jutott eszembe, hogy ezek az emberek, ha úgy adódik, hogy erősítés kellene nekünk, semmire nem használhatók szinte. Nagyjából ez igaz is lett. Kizárólag taktikai cserére alkalmasak.Talán SR a kivétel.