Én is megnéztem a Saul fiát még a tegnapelőtti utolsó vetítésen Egerben.
Hol is kezdjem.. Nem úgy keltem fel a székből, hogy ez egy jó film volt. De ne szaladjunk így előre.
A 12-es besorolást nem tudom ki találta ki, pláne ki hagyta jóvá. Magát a filmet megérteni, meg úgy a képi világ szerintem nem egy kiskorúnak való. Persze az iskolában tanulják, meg van róla szó, de ebben a filmben a látványvilág, hát nem tudom.. Én nem nézetném meg ezt mondjuk a 12 éves gyerekemmel.
A hangulat, az atmoszféra lenyűgözően nyomasztó és depresszív. Életszerűen mutatja be az akkori helyzetét a zsidóknak, a kilátástalanságot és a reménytelenséget. Hogy mindegy volt, ki mennyire küzdött, dolgozott, próbálkozott, mindenkit utolért a végzet. Ebből a szempontból zseniális a film. Tetszett továbbá az is, hogy különböző népek, magyarok, németek, oroszok nem egy nyelven kommunikáltak, mindenki a saját nyelvén, ettől is olyan életszerű volt az egész (egyik ismerősöm szerint a jiddis is tökéletes volt, bár ebben én nem vagyok kompetens, de hiszek neki

).
De mégis úgy keltem fel a székből, hogy valami nem oké. Nem komplett az egész, hiányérzetem volt. Konkrétan nem tudnám megmondani, de pl. Röhrig Géza egy amatőr színészhez képest nagyot játszott, viszont szerintem egy ilyen kaliberű filmhez kevés volt az arcjátéka, a mimika. Van benne potenciál, lehet belőle egy jó színész, de nekem kevés volt.
Összességében örülök neki, hogy egy magyar film nyerte az Oscart, de hogy megérdemelt-e, azt nem tudom. A rivális filmeket nem láttam, így erről nem mondanék véleményt.
Rossz nem volt, de annyira jó se.
7/10.
"Látta a Real Madrid Villareal elleni 6-2-es győzelmét?" " Nem láttam, viszont emlékszek egy 6-2-re a Bernabeuból..." /Joan Laporta/
Visca el Barca!