Az pedig nem volt más mint Bakero. Fater aztán "eltűnt", de a Barcelona szeretetet itt hagyta emlékül, s azóta követem a csapatot. Régen persze máshogy volt, nem lehetett még az edzést is élőben követni....BL meccseket, vagy összefoglalókat ellehetett kapni. 90-es évek közepe fele, lett parabola antennák, akkor már bejött pár spanyol csatorna, DSF stb és lehetett látni meccseket. Így a Dream Team vége felét még elkaptam. Utána a suliban a lázadó korszakban még inkább szerettem a csapatot, mert gyengék voltunk. És mindenki mindig cikizett edzésen is meg a suliban is, hogy na mi van a Barcelonaval? Abban az időben, Juventus, Real Madrid, Bayern stb volt a "menő". Aztán meg Pep korszak, most LE korszak itt meg már a sikerek is nagyon jönnek. A fociban mindig nagyon szerettem azokat a csapatokat, akik egy jó rendszerben tudnak játszani. A Dream Team nekem etalon volt, amikor láttam őket játszani az egy óramű volt. Ugyanilyen volt nekem később az Ajax is. 
2001-ben, amikor 9 éves voltam Barcelonában nyaraltunk és ott kaptam egy Rivaldos mezt. Azt utána szépen lassan egyre nagyobb Barca fan lettemRinku írta:Mivel alkalmas topicot nem találtam erre, ezért ide írom.
Ki és miért kezdett el szurkolni a Barcának?Mikor/kb. mikor látta az első meccsét, meccseit, mi volt az indíttatás, amiért pont a Barcát választotta?
Én is 2006-ban, csak én még januárban. Karácsonykor lett TV-nk, egy ismerősöm Deco fan volt, miatta leültem egy meccset nézni, aztán Dinho miatt maradtam.Rinku írta:Mivel alkalmas topicot nem találtam erre, ezért ide írom.
Ki és miért kezdett el szurkolni a Barcának?
Mikor/kb. mikor látta az első meccsét, meccseit, mi volt az indíttatás, amiért pont a Barcát választotta? + akkor az utcában nem is volt kiépített digitális rendszer, mindenki paraboláról hozott mindent, mi pedig egy hatalmas telepített erdő mellett laktunk, épp hogy csurrant cseppent valami mobilnet oda. Netes közvetítés kizárt volt - azt sem tudtam akkor még, hogy mi az, MSN jött, az volt a lényeg. :DDD Gondolom vannak még így ezzel. Hát na, 14 éves kölyök, mindenki csinált hülyeséget gyerekkorában. És annak ellenére, hogy akkor csatlakoztam a csapathoz, amikor megindult a széthullás, amikor Deco, Ronaldinho lufija is kipukkant, valahogy óriási imádat kezdte el nőni ki magát. Puyol már akkor feltűnt nekem. Azóta is számomra az all time No. 1. Imádom, ő az a kapitány, ő az a vezér, akit ha katonákról lenne szó, a halálba is tudná követni az ember. Van egy Senyerás mezem, ki más lehetne rajta mint ő és a mezszáma. Legféltettebb focis relikviám. És jobban utálok veszíteni, mint nyerni. Real-Barcát nem bírok nézni. Nem, annyira izgulok és olyan stressz van rajtam, hogy kapcsolgatom ki be a tv-t, rádiót, mint Billy Beane a Moneyball című filmben. 
Néha bár azt kívánom, sosem ültem volna le meccset nézni anno, némi stressztől biztosan megszabadultam volna már mostanra. És akkor még Arsenal drukker sem vagyok... 
(Biztos volt már szó erről, de az utóbbi időben nem olvastam ilyet sehol. )1, Bevisznek, kihallgatnak, és presszionálnak, hogy beismerő vallomást tegyél. Ha nem teszed meg, és később esetleg megoldják az ügyet, mármint elkapják a valós tettest, a munkatársaid bajba kerülhetnek a hatóság félrevezetéséért, illetve hamis vádért börtönbe kerülhetnek. Egyáltalán mi alapján mutogatnak rád csoportosan, ha nincs bizonyíték? Rögtön kiderülne, hogy közülük ölte meg valaki az embert.daffy írta:Sziasztok!
Egy,szerintem nagyon érdekes témát hoztam nektek. Két kizárólag elméleti probléma:
1. Dolgozom mondjuk egy cégnél,11 másik emberrel. Egyik reggel egy hulla lesz a munkahelyen. Én egyedül lakom,éjjel egyedül aludtam otthon. Alibi nincs,tanuk nincsenek rá. 10 munkatársam azt mondja,hogy én öltem meg az embert. Az igazság azonban az,hogy nem én voltam. Nem tudom ezt bizonyítani,de mindenki ellenem vall. Mire elég az ő szavuk? Vizsgálni fognak miatta vagy ez bizonyítéknak minősül és elég ahhoz,hogy leültessenek?
2. Dolgozom egy drága ruhaboltban. Jönnek mennek az áruk,hoznak ruhát,visznek ruház. A vevők is vásárolnak. Azonban a munkatársam időnként ellop és elad egy ruhadarabot. Hogy tartsam a szám,kapok érte x összeget. Ő tudja,hogy én benne vagyok és a vevő is tudja,aki megveszi tőle illegálban a terméket. Kamera nincs,csak kp mozgás. Itt bűnös vagyok,de ártatlannak vallom magam,míg ők ez esetben is azt vallják,hogy én IS benne voltam. Itt mire elég a kimondott szó?
A melóban ma vitáztunk ilyenekről,így remélem van itt egy joghallgató,jogász vagy börtöntöltelék,aki megválaszolja
1. Én sem vagyok joghallgató,de tudtommal az ártatlanság vélelme áll fent minden esetben...Tehát,ha nem tudják bizonyítani a bűnösséged, akkor ártatlan vagy...bár nyilván ez a valóságban másképp működhet. Ennek témájában ajánlom mindenkinek a Törés című filmet vagy még ha jól emlékszem hasonló a Törvénytisztelő polgár is..daffy írta:Sziasztok!
Egy,szerintem nagyon érdekes témát hoztam nektek. Két kizárólag elméleti probléma:
1. Dolgozom mondjuk egy cégnél,11 másik emberrel. Egyik reggel egy hulla lesz a munkahelyen. Én egyedül lakom,éjjel egyedül aludtam otthon....
2. Dolgozom egy drága ruhaboltban. Jönnek mennek az áruk,hoznak ruhát,visznek ruház. A vevők is vásárolnak....
SzerencséreCapon írta:Rossz példa, annál még egy biciklilopást is jobban és tovább vizsgálnakdaffy írta:Ezek szerint az emberek szava max arra elég,hogy vizsgálódni kezdenek? Mint pl nav-os bejelentéseknél?
Rossz példa, annál még egy biciklilopást is jobban és tovább vizsgálnakdaffy írta:Ezek szerint az emberek szava max arra elég,hogy vizsgálódni kezdenek? Mint pl nav-os bejelentéseknél?
Igen, szerintem is így van. Nekik kell bebizonyítani, hogy te voltál, és nem neked, hogy nem te tetted. Sőt szerintem az ha megvádolnak a munkatársaid, de nem lehet rád bizonyítani, akkor rágalmazásért még be is perelheted őket, és szerintem jó eséllyel indulhatnál a tárgyalásokon.daffy írta:Ezek szerint az emberek szava max arra elég,hogy vizsgálódni kezdenek? Mint pl nav-os bejelentéseknél?
Inkább úgy mondanám , hogy önmagában nem bizonyít semmit. Elegendő bizonyíték mellett akár döntő is lehet egy tanú vallomása.daffy írta:Ezek szerint az emberek szava max arra elég,hogy vizsgálódni kezdenek? Mint pl nav-os bejelentéseknél?
.
Ha nem találnának semmiféle tárgyi bizonyítékot akkor semmit sem ér az , hogy valaki azt mondja , hogy te voltál. Persze nyilván te lennél az első számú gyanúsított , de nem nagyon tudnának rád bizonyítani semmit. Még akkor sem szerintem , hogy ha valaki azt vallja , hogy látta ahogy megölted xy-t ( ezt megerősíthetné/cáfolhatná valaki aki tényleg ért hozzá.)daffy írta:Sziasztok!
Egy,szerintem nagyon érdekes témát hoztam nektek. Két kizárólag elméleti probléma:
1. Dolgozom mondjuk egy cégnél,11 másik emberrel. Egyik reggel egy hulla lesz a munkahelyen. Én egyedül lakom,éjjel egyedül aludtam otthon. Alibi nincs,tanuk nincsenek rá. 10 munkatársam azt mondja,hogy én öltem meg az embert. Az igazság azonban az,hogy nem én voltam. Nem tudom ezt bizonyítani,de mindenki ellenem vall. Mire elég az ő szavuk? Vizsgálni fognak miatta vagy ez bizonyítéknak minősül és elég ahhoz,hogy leültessenek?
Ebben az esetben nagyon sok minden függ a tanuktól. Nem olyan nehéz kideríteni , hogy tudtál róla vagy sem utána pedig megvizsgálnák a pénzügyeket és máris kiderülne az igazság ( KP esetén pedig ott a a házkutatás). A kimondott szó itt se nagyon ér semmit szerintem.daffy írta: 2. Dolgozom egy drága ruhaboltban. Jönnek mennek az áruk,hoznak ruhát,visznek ruház. A vevők is vásárolnak. Azonban a munkatársam időnként ellop és elad egy ruhadarabot. Hogy tartsam a szám,kapok érte x összeget. Ő tudja,hogy én benne vagyok és a vevő is tudja,aki megveszi tőle illegálban a terméket. Kamera nincs,csak kp mozgás. Itt bűnös vagyok,de ártatlannak vallom magam,míg ők ez esetben is azt vallják,hogy én IS benne voltam. Itt mire elég a kimondott szó?
A melóban ma vitáztunk ilyenekről,így remélem van itt egy joghallgató,jogász vagy börtöntöltelék,aki megválaszolja
Eszméletlen mennyi mindent tud adni a csapatnak még mindig.
Eszméletlen nagyot küzdött ma
Igyatok mert nyertünk, aztán legyetek eszméletlenek.Na ma eszméletlenül tetszett.
Sajnos valóban nem létezik, de ha van lehetőség én mindig tennék érte. A tanár nyilván különbséget tesz, mert ez a dolga, de a negatív megkülönböztetést "eltakarhatja".csababarca írta:Lehetsz az egyenlőség híve, de attól még nem lesznek egyenlőek a gyerekek. Max kinézetre, semmi másra. (felszínesség)
Mármint attól a társadalmi különbségek megvannak, max nem látszódik.
Ez megint hosszabb téma lenne, én is az egyenlőség híve lennék, ha létezne ilyen. De nagyon nem létezik, sajnos nem sajnos de ez van.
Persze lehetne ezt hirdetni az iskolában, de egy egyenruha nem tesz egyenlővé embereket..mert a tanár úgyis különbséget tesz...meg majd a "piac" is különbséget tesz.
) tanulok sikerrel - nem önfényezés, később kiderül, hogy miért írom le -, de egy viszonylag gyenge középiskolába jártam a közvélekedés szerint. Teszem hozzá, hogy a saját marhaságom miatt. Több vitában, vagy szituációban szóba került, hogy ,,hova is jársz iskolába?". Az illetők pontosan tudták, hogy hova járok, így a véleményem kevésbé volt mérvadó. Lehet, hogy az én szegénységi bizonyítványom volt, de nekem rosszul esett, hogy ez alapján ítélik meg az eszemet - persze hibásan -. Tény, hogy aki ilyen érvekkel jön annak a véleményére nem feltétlen érdemes adni, de gondolj bele, hogy a fiatalabb középiskolások között ez a szituáció hogy játszódhatna le, amikor találkoznak és az önbecsülés hova kerülne. Főleg, ha egyértelmű, hova járnak. Kérdem én, akkor mindenkinek büszkeség? Szerintem nem, csak nagyobb lenne a "különbség" a különböző iskolák tanulói között. Ez esetben helyetted küld majd el a fórumtalira kérlekBob_Marley írta:Isten mentse meg a világot attól, hogy nekem lányom legyen.
Most mit csináljak, én mindenben az egyenlőség híve vagyok.csababarca írta:Egyenlőség egy áltatás lenne,kevés helyen van egyenlőség, kis országunkban meg pláne nincs...a munkaerőpiacon sincsen...nem kell őket megtéveszteni ilyenekkel.
Persze házirendben lehetne szabályozni amiket Zola is említ, mert azért csak egy "szellemi" intézmény az iskola. Ilyenekben lehetne szabályokat hozni, lányokra főleg, mert pl voltam egy alternatív középsuliban tanítási gyakon, hát...nem tudtam mindig hova nézni, miniszoknya-combfix kombó, vagy rendes harisnya de hátul végigszakítva direkt...
Nah ilyeneket lehetne szabályozni, de egyenruha, hát nem tudom, szerintem nem életszerű.
Egyik legszebb történet amivel valaha találkoztam, hogy megkérdeztek egy kisgyereket, hogy mi a különbség a képen. Volt egy fehér és egy fekete kislány rajta, ugyanabban a ruhában. És hossza gondolkozás után azt mondta, hogy a fekete kislánynak hullámosabb a haja. Nem erről volt szó, de ezt azért hoztam fel, hogy igen is nem érzem áltatásnak a dolgot. És az egyenlőség nem csak bőrszín alapján értendő, egyenruha esetében pl a társadalmi osztályokon belüli különbségeket maga a ruha rejti el. Az biztos, hogy ki nem engedném az utcára két centis szoknyába meg agyig felpushupozott melltartóban. Vagy max ha már ez lesz a munkája. 
