S.aGüero írta
Erre még gyorsba.
Metódus között nincs különbség, de akkor hozok könnyedebb példát, a citrom csak akkor lehet savanyú ha megkóstolod?
Másik meg valóban off, sőt ez a citrom is, de neked az természetes nekem meg az hogy élőben ismerkedek, Interneten nem. De továbbra sem ítélem el azt, aki így tesz. Én nem fogok és minden ilyen nemű dolgot maximálisan kerülök is, s jelzem hogy nagyon sokan vannak még így. Van kollégám, aki pl arra herótos ha sms-t küldenek neki. Én is így vagyok ezzel, hogy ha akar valaki valamit, akkor hívjon fel, ha neki nem érek ennyit akkor ne is beszéljünk. Sms-t még azért elfogadom, de pl Dávid nem.
Jelzem nekem írta pár ember fogadjak el xy dolgot. Én is ezt tudom írni, hogy fogadd el, hogy nem fogok senkivel sem haverkodni egy fórumon. Számomra nevetséges is lenne. Tim múltkor leírta, hogy ha valakiről megtudom hogy fórumozik akkor mit tennék. A kérdés annyiból volt rossz hogy az inverz. Először ismerem, hogy ember aztán onnantól ugyanúgy nem érdekel milyen adatlap bárhol a világban. Itt ugyanez, nem érdekel ki kicsoda, mit csinál hova tart. Egy adatlap marad, azt se biztos fiú vagy lány. Élőben legalább 90%-ban ezt betudom lőni.
Fordítva nálam nem működik a dolog, interneten nem ismerkedek, igen ez nálam elv. Mert láttam már ismerőseimen is, hogy akkora hazugság az egész hogy hihetetlen. Ez már megint átfogó szociológia dolog lenne.
Az emberek attól félnek a legjobban, hogy mások mit gondolnak róluk, és emiatt sokszor magukból kivetkőzve mindent megtesznek. Nem csak az hogy mi igaz mi nem, hanem elmosódik a realitás kép és már a virtuális világ lesz igaz, s míg élőben látod ha valakinek baja van, szorong, bántja valamit, addig adatlapként ezt elrejtik az emberek. Mert az nem "menő" ha te azt mutatod, hogy nem te vagy a legjobb, miközben alapból soha nem is leszel a legjobb és ezt is sugározza beléd mindenki, hogy ez kell még hogy legjobb legyél. Ezt vedd meg, ettől leszel ez meg ez. Ez marketing pszichológia és az emberek depressziósak és még inkább kergetnek valamit, amit soha nem érnek el. Kőkemény általánosítás volt, s nem ezt akartam ebből kihozni, én mindig azt mondom hogy mindenki úgy találja meg a boldogságot ahogy akarja és azt használjon amit akar. Én hazudnék ha azt mondanám maximálisan boldog vagyok, de sok mindenre büszke vagyok és vannak dolgok és a kis életem ami boldoggá tesz és megvagyok az internetes kapcsolatok nélkül. Megvan az a mennyiségű barátom akit feltudok hívni ha gond van, megvan az az a társ, aki nagyjából elvisel és állítólag még szeret is. D: Megvan édesanyám, megvan egy kiskutyánk akit oda-vissza imádunk. Nekem ez a boldogság. Másnak meg más.
Úristen.....
Ja, és még annyi,hogy ma éjfél a határidő. A segítségeket előre is köszönöm!
(Bocs, nem tudtam kihagyni.)
Sajnos ismétlődnek, így egy idő után megjegyzi az ember.
.
)