nahát akkor én is bundára gyanakodtam, sőt majdnem kivágtam a tévét az ablakon, amikor bemondták. nem tudom, de a Barcelona nekem huszonegynéhány éve "A CSAPAT", viszont a spanyol válogatottat ki nem állhatom. ja, katalán a nagymutterom.Csoportelsoként várták az utolsó fordulót, ahol a hispánoknak 11 góllal kellett legyozniük a máltaiakat. Félidoben még csak 3-1-re vezetett a nagy esélyes, de a szünetben valami történhetett, mert a második játékrészt 9-0-lal abszolválták Santillanaék, ami éppen elég volt ahhoz, hogy több rúgott góllal megelozzék a narancssárgákat. A világsajtó bundát emlegetett és a semleges szakemberek is döbbenten keresték az okát annak, hogy miért omlott össze a kis szigetország csapata a második 45 percben. A különbözo feltételezéseket azonban - mint általában - most sem lehetett bizonyítani, így Frank és társai búcsút inthettek életük elso világversenyének.
Frank Rijkaard
-
Boixos
- Llegenda del Barça
- Hozzászólások: 9655
- Csatlakozott: 2004.11.21. 11:00:59
- Tartózkodási hely: monaco di bavaria
PUYOL-XAVI-INIESTA
-
redmiller
- Director del Fútbol
- Hozzászólások: 4098
- Csatlakozott: 2004.10.12. 19:29:23
- Tartózkodási hely: Kecskemét
- Kapcsolat:
Ezt a hosszú valamit nem a topicba kellett volna rakni! 
Javaslom a szerkeztőknek, hogy inkább írjanak Rijkaardról életrajzi cikket. 
Javaslom a szerkeztőknek, hogy inkább írjanak Rijkaardról életrajzi cikket. By red
http://hirosliga.gportal.hu
Hajrá kecskeméti kosár! Hajrá KTE!
Catalonia is not Spain!Visca el Barça!
http://hirosliga.gportal.hu
Hajrá kecskeméti kosár! Hajrá KTE!
Catalonia is not Spain!Visca el Barça!
-
Enrique
- Presidente del Barça
- Hozzászólások: 10124
- Csatlakozott: 2004.10.08. 07:05:05
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Azért majd ha lesz időd megxerkeszthetnéd az alját...Chris írta:Kösz, de ez nem az én érdemem, a neten találtam, és gondoltam beteszem ide, csak megszerkeszteni nem volt időm.
-
Chris
- Capitá del Barça
- Hozzászólások: 774
- Csatlakozott: 2004.10.08. 16:07:34
- Tartózkodási hely: Gyor
Franklin Edmundo Rijkaard
nemzetisége:
holland
58/27
születési hely:
Amsterdam
ideje:
1962.09.30.
pozíció: középpályás
magassága: 190 cm
súlya: 88 kg
korábbi klubjai:
Ajax, Sporting, Zaragoza, Milan, Ajax
sikerei:
holland bajnok (1981-1982, 1982-1983, 1984-1985, 1993-1994, 1994-1995)
holland kupagyőztes (1982-1983, 1985-1986, 1986-1987)
olasz bajnok (1991-1992, 1992-1993)
KEK-győztes (1987)
BEK-győztes (1988-1989, 1989-1990, 1994-1995)
Európai Szuperkupa-győztes: (1989, 1990, 1995)
Világkupa-győztes (1989, 1990, 1995)
EB-győztes (1988)
1980-1981
Ajax
24
4
1981-1982
Ajax
27
4
1982-1983
Ajax
25
3
1983-1984
Ajax
23
9
1984-1985
Ajax
34
7
1985-1986
Ajax
31
9
1986-1987
Ajax
34
7
1987-1988
Ajax
8
3
Real Zaragoza
11
-
1988-1989
Milan
31
4
1989-1990
Milan
29
2
1990-1991
Milan
30
3
1991-1992
Milan
30
5
1992-1993
Milan
22
2
1993-1994
Ajax
30
10
1994-1995
Ajax
25
9
Ma már vitathatatlan, hogy Frank Rijkaard volt az Ajax elso színesboru világsztárja. Sokoldalú futballista volt: hátvédként és védekezo középpályásként is megállta a helyét. Intelligens, kultúrált stílusban focizott, ritkán szabálytalankodott. Fizikailag tökéletes felépítésu, remek "rugókkal" rendelkezo és ennek köszönhetoen kiválóan fejelo játékos volt. De a földön is nehéz volt átjátszani. Ritkán kellett kihasználnia kituno fizikai adottságait, mert nagyszeruen helyezkedett és valósággal "lelopta" a labdát az ellenfél csatárainak lábáról. A megszerzett játékszerrel pedig gyakran indult elore azzal a bizonyos, csak rá jellemzo mozgással, hogy azután lepasszolja valamelyik társának vagy maga fejezze be lövéssel az akciót. Egyike volt a klub legnagyobb játékosainak.
Frank Rijkaard, becenevén a "Láma" 1962. szeptember 30-án született Amszterdamban. A kisfiú szülei az ötvenes években költöztek vissza Surinamból Hollandiába. A család a bevándorlók által lakott - Amszterdam délkeleti részén található - Kinkerbuurt negyedben, a Balboaplein környékén talált magának szállást. A kis Rijkaard a szomszéd gyerekekhez hasonlóan naphosszat az utcákon focizott. Ott ismerkedett meg legjobb barátjával, a vele egykorú Ruud Dillel is, akinek szülei elváltak. Édesapja Paramariboban (Surinam fovárosa) maradt, a fiú viszont anyjával együtt annak szülohazájába, Hollandiába költözött. Ruud késobb felvette édesanyja családi nevét, így ot késobb Ruud Gullitként ismerte meg a világ. A két fiú sokáig elválaszthatatlannak bizonyult. Együtt fociztak az utcán, együtt járták végig a helybeli kölyökcsapatokat, majd játszottak a Blauw-Wit és a DWS gárdájában is. Eloször 16 évesen vált ketté sorsuk. Ruud a Haarlem csapatába igazolt, míg Franket kiválasztották az Ajax játékosmegfigyeloi. Rijkaard az amszterdamiak ificsapatába került, de tehetségére hamarosan felfigyeltek az ifjúsági válogatott szakvezetoi is, akik meghívót küldtek az ifjú futballistának. Mivel Gullit talentuma sem maradhatott rejtve, a két barát együtt járta végig az Oranje korosztályos csapatait. Leo Beenhakker az Ajax akkori mestere sem tévesztette szem elol, így a színesboru hátvéd/középpályás 1979-ben, 17 évesen csatlakozhatott az amszterdamiak felnott keretéhez. Abban az évben a piros-fehérek bajnokságot nyertek, de a nyáron távozott a klubtól, Jensen, Tahamata és az "örökös csapatkapitány" Ruud Krol is. Ez utóbbi nagy mértékben befolyásolta Rijkaard karrierjét is, Beenhakker ugyanis neki szánta Krol szerepkörét.
Az utód 1980. augusztus 23-án mutatkozott be az élvonalban. Deventerben gyoztes csapatban, góllal debütált (Go Ahead - Ajax 2-4). Abban az évben az Ajax csak 2. lett az AZ '67 Alkmaar mögött és a nemzetközi kupákban is kudarcot vallottak, ezért az edzonek távoznia kellett ám Rijkaard karrierje nem tört meg. A következo évben állandó helyet vívott ki a kezdocsapatban, a bajnokcsapat kulcsembere lett. Ennek elismeréseként hamarosan megérkezett a meghívó a nemzeti tizenegybe is. 1981. szeptember 1-én ölthette magára a narancsszínu mezt, de bemutatkozását nem kísérte szerencse: az Oranje 2-1-re alulmaradt Svájcban. Érdekesség, hogy a szünetben Kees Rijvers lecserélte az újoncot és - ilyen a véletlen! - legjobb barátját, a szintén azon a mérkozésen debütáló Gullitot küldte be helyette. A TV-kommentátor azonban nem tudta megkülönböztetni a két megszólalásig hasonló színesboru fiút és csak jóval késobb vette észre, hogy már váltás történt Rijkaard posztján. A vereség után a szövetségi kapitány levonta a következtetést: korai még bevetni a fiatalokat. Újra a '70-es évek rutinos sztárjait hívta vissza, de Krol, Neeskens és Rep sem tudta megmenteni a csapatot. A tulipánosok Franciaország és Belgium mögött csak a 3. helyen végeztek a VB selejtezo csoportban, így lemaradtak a spanyolországi világbajnokságról. Kees Rijvers legnagyobb problémáját az okozta, hogy o a védekezo játék híve volt, azzal érte el legnagyobb sikereit a PSV-nél, de az Ajax - mint mindig - akkor is nyílt, offenzív futballt játszott. Így a kapitány az 1984-es EB-selejtezoknek is a nagy öregekkel vágott neki, de a kudarcok - döntetlen Izlandon, vereség Spanyolországban - 1983 nyarán arra kényszerítették, hogy új csapatot építsen, amelyben már a '80-as évek elején feltunt - és két bajnoki címet szerzett - ifjú ajaxosokra (Ronald Koeman, Ophof, Boeve, Rijkaard, Vanenburg, Kieft, Van Basten) is számított.
A fiatalok új lendületet hoztak a válogatottba. Megverték Izlandot, de Dublinban csodöt mondott a kapitány taktikai elképzelése, mert félidoben az írek már 2-0-ra vezettek. A szünetben rögtönzött haditanácsot tartottak a legrutinosabb játékosok Schrijvers, Willy van de Kerkhof és a csapatkapitány Wijnstekers. Gyakorlatilag "leváltották" a szövetségi kapitányt és kiadták a jelszót: nincs vesztenivalónk, a második félidoben mindenki elore. A szünet után, a fiatalok - Gullit, Vanenburg és Van Basten - mint fékevesztett csikók száguldoztak a pályán. Az angol ligában edzodött, sok csatát megélt, öreg, ír profik döbbenten szemlélték, ahogy Gullit szépített, Van Basten egyenlített, majd a hajrában Gullit második találatával fordított Hollandia 0-2-rol. Ami a hátralévo mérkozéseket illeti: a csoportrangadón 2-1-re diadalmaskodtak a spanyolok ellenében, majd befejezésül Málta ellen gyoztek simán 5-0-ra. Itt lotte Rijkaard élete elso gólját a nemzeti tizenegyben, majd még ugyanazon a meccsen megszerezte a másodikat is. Csoportelsoként várták az utolsó fordulót, ahol a hispánoknak 11 góllal kellett legyozniük a máltaiakat. Félidoben még csak 3-1-re vezetett a nagy esélyes, de a szünetben valami történhetett, mert a második játékrészt 9-0-lal abszolválták Santillanaék, ami éppen elég volt ahhoz, hogy több rúgott góllal megelozzék a narancssárgákat. A világsajtó bundát emlegetett és a semleges szakemberek is döbbenten keresték az okát annak, hogy miért omlott össze a kis szigetország csapata a második 45 percben. A különbözo feltételezéseket azonban - mint általában - most sem lehetett bizonyítani, így Frank és társai búcsút inthettek életük elso világversenyének.
Az ajaxosok a bajnokságban kárpótolták magukat, megnyerték az 1984/85-ös versengést. Ennek ellenére Aad de Mos szerzodését nem hosszabbították meg, így az 1985-86-os idényben már Johan Cruyff ült a kispadon, aki elodeihez hasonlóan alapembernek tekintette Rijkaardot. De a '86-os VB-selejtezokre készülo válogatottban is biztos pontnak számított. Bár abban a csapatban tulajdonképpen már együtt volt mindenki, aki 2-3 évvel késobb Európa trónjára került (Van Breukelen, Van Tiggelen, a Koeman-fivérek, Rijkaard, Gullit, Vanenburg, Kieft, Van Basten) a csapat mégsem állt össze igazán. Kétszer legyozték ugyan Ciprust, de az osztrákok ellen csak 1 pontot tudtak szerezni és otthon kikaptak az akkor csúcson lévo, Mezey-féle magyar válogatottól. 1985 májusában a már biztos csoportelso és pontveszteség nélkül álló Magyarország ellen kellett pályára lépniük Budapesten. A kritikus mérkozésre Leo Beenhakker és Rinus Michels együtt készítette fel a nemzeti tizenegyet. Hollandia meglepte ellenfelét, egy taktikailag tökéletesen felkészített, 100 %-osan motivált nemzeti tizenegy futott ki a Népstadion gyepére és a csereként beállt De Wit elegáns góljával legyozte Magyarországot. Ám a siker nem jelentett egyben továbbjutást is! Egy másik csoportmásodikkal, az örök rivális Belgiummal kellett oda-visszavágó alapon megmérkozniük a döntobejutásért. Bár a hollandok Kieft kiállítása miatt korán emberhátrányba kerültek Brüsszelben, 10 emberrel is kihúzták 0-1-es vereséggel. A rotterdami visszavágón pedig már 2-0-ra vezettek és továbbjutásra álltak, amikor egy bedobás után Grun egyedül maradt és a hálóba bólintotta a hollandok bukását jelento szépíto gólt. A szerencse - akárcsak 2 évvel korábban - ezúttal sem fogadta kegyeibe a németalföldieket, akkor a kevesebb rúgott gól, most az idegenben rúgott kevesebb gól miatt buktak el.
Rijkaardnak az Ajax sem hozott sokkal több örömöt. Igaz, 1986 tavaszán megnyerték a Holland Kupát, de a bajnokságban 120 találattal is csak a 2. helyet tudták megszerezni a PSV mögött. Úgy tunt, hogy az akkor csúcson levo PSV-t megelozni nehezebb feladat, mint megnyerni valamelyik nemzetközi kupát. Hogy ez mennyire így volt, az a következo esztendoben igazolódott be legjobban. Az 1986/87-es szezonban az Ajax megint nem tudott beleszólni a bajnoki cím sorsába, de a KEK-ben nem csak a döntoig meneteltek a Bursaspor (2-0 és 5-0), az Olimpiakos (4-0 és 1-1), a Malmö (0-1 és 3-1) és a Zaragoza (3-2 és 3-0) testén át, hanem meg is nyerték azt (Ajax - Lokomotive Leipzig 1-0). A dönto hose a gyoztes gólt szerzo Marco van Basten volt, akit akkor már - Gullittal együtt - aláírt szerzodés kötött az AC Milanhoz. A finálét megtekintették jövendo csapatának vezetoi is, akiknek feltunt az Ajax 4-esének elegáns, kultúrált játéka. Berlusconi és Sacchi már akkor elhatározta, hogy Gullit és Van Basten mellé megszerzi a harmadik tulipánt is, aki addigra az 1988-as EB selejtezoin sikert sikerre halmozó válogatott vezéregyénisége lett. Gyozelemmel kezdtek Magyarország ellen Budapesten (1-0), döntetlen Lengyelország ellen otthon (0-0), gyozelem Cipruson (2-0), majd pontvesztés otthon a görögök ellen (1-1). A selejtezok második fele azonban hibátlan volt: 2-0 Rotterdamban Magyarország és Zabrzeben Lengyelország ellen is, majd 8-0-ra verték Ciprust, de ezt az eredményt az UEFA utóbb megsemmisítette, mert a mérkozés alatt egy petárdával megsebesítették a szigetországiak kapusát. A zárt kapus megismételt meccsen már csak 4-0-ra gyoztek a narancssárgák, így az utolsó fordulóban már a tartalékcsapatot küldték pályára Görögországban, a 3-0-ás gyozelem azonban így sem maradt el. Ezalatt az Ajaxban eszkalálódni látszottak a problémák. 1987 nyarán a friss KEK-gyoztes gárda játékosait jobbnál jobb szerzodés ajánlatokkal halmozták el, de Rijkaardot még 1 éves kontraktus kötötte klubjához és Cruyff hallani sem akart arról, hogy Van Basten után másik kulcsembere is távozzon. Sot, lemondással fenyegetozött, ha a vezetoség nem erosíti meg a csapatot kelloképpen. Az elnökség elutasította az ultimátumot és a vita elfajult. Az ideges edzo összetuzésbe került játékosainak egy részével is, különösen miután kiderült, hogy Rijkaard eloszerzodést kötött a Sporting Lisszabonnal. Az edzo azonnal kihagyta a csapatból játékosát, mondván, hogy aki már csak a jövojével foglalkozik, az már nem tud kelloképpen koncentrálni az elotte álló feladatokra. A játékos kikérte magának a feltételezést és a nézeteltérés odáig fajult, hogy Frank úgy döntött azonnal csomagol és utazik Lisszabonba. A portugál bajnokság oszi idénye azonban még javában tartott, messze volt még az átigazolási idoszak, ezért kénytelen volt továbbállni. Az Ibériai-félsziget másik országában nem volt ennyire szigorú a szabály, ott bármikor lehetett új játékost igazolni. A portugálok a Zaragoza csapatának adták kölcsön a holland fiút, ott játszotta végig a tavaszt. Ezalatt az Ajaxnál is kenyértörésre került a sor, Cruyff 1988 januárjában beadta lemondását és ideiglenesen egy 3 tagú edzoi stáb vette át a csapat irányítását. Ok már visszahozták volna Rijkaardot, de elkéstek. A Milan vezetoi kihasználták a lehetoséget és megvásárolták ot a játékjogával rendelkezo portugál csapattól, azzal a kikötéssel, hogy a szerzodés csak 1988. július 1-tol lép érvénybe. A Sporting így is komoly összeget kasszírozott az üzleten. Egy olyan játékosért kaptak dollármilliókat, aki soha egyetlen percet sem játszott a lisszaboniak zöld-fehér csíkos mezében.
Rijkaardra azonban - még mielott bemutatkozhatott volna új csapatában - várt még egy komoly feladat: a németországi EB. Az Oranje imponáló selejtezobeli eredménysora okán a torna titkos esélyesének számított, de legalább annyian fogadtak volna a házigazda német, az olimpiai bajnok szovjet, az erosen megfiatalított olasz vagy a mindig favoritnak számító angol csapat sikerére is. A hollandok esélyeit növelte - kiváló játékoskeretük mellett - a talonból ismét elohúzott rutinos edzo, a jó öreg Rinus Michels is. A németalföldiek a sokáig sérült Van Bastennel a kispadon kezdtek a szovjetek ellen és hiába játszottak mezonyfölényben, hiába dolgoztak ki több helyzetet, ha egytol-egyig kihagyták azokat. Rácz László jól eltalált lövése viszont utat talált Van Breukelen hálójába, így a bemutatkozás 0-1-es vereség lett. Sokan már temetni kezdték Gullitékat, hiszen az elso forduló után pont nélkül álltak és hátra volt még a mindig eros angol és a meglepetéscsapat, az ír válogatott elleni mérkozés. Az angolok is vereséggel kezdtek Írország ellen, ezért a 2. fordulóban ki-ki meccset vívott a két csapat. Nyilvánvaló volt, aki veszít, az elbúcsúzik a további küzdelmektol. Marco van Basten egyik nagy meccse volt az Anglia elleni. A center mesterhármasával Hollandia 3-1-re gyozött. Mivel a szovjet-ír meccs döntetlennel ért véget az utolsó csoportmeccsen Jackie Charlton csapatának már az 1 pont is elég lett volna a továbbjutáshoz, ezért a zöldek a védekezésre helyezték a hangsúlyt. A hollandok kínlódtak és ezúttal a szerencse is melléjük szegodött: 6 perccel a mérkozés vége elott Ronald Koeman rosszul eltalált lövésébe stukkolt bele a csereként beállt Wim Kieft, amely furcsa gellert kapva perdült be Pat Bonner hálójába. Az elodöntoben a házigazda Németország várt a Michels-fiúkra. A holland szurkolókat különös deja vu-érzés fogta el a hamburgi összecsapás elott. 1974-ben a VB-döntoben már átéltek egy hasonló szituációt. Akkor is Michels ült a kispadon és akkor is kiváló csapatuk volt. Az ellenfél akkor is a házigazda német csapat volt, amelynek csapatkapitánya az a Franz Beckenbauer volt, aki az EB-elodöntoben a németek kispadján ült. A szakemberek többsége meg volt gyozodve arról, hogy a tulipánosok számára elérkezett a torna utolsó mérkozése. De a presztízsrangadó most másképp alakult. Akkor a hollandok szereztek vezetést büntetobol, most Matthäus talált a hálóba a 11-es pontról. Akkor a németek köszönhették a játékvezeto jóindulatának a javukra megítélt 11-est az egyenlíto gól elott, most a hollandok. És végül akkor Gerd Müller döntötte el némileg szerencsés góllal az összecsapást, most viszont Marco van Basten rúgta Kohler mellol szinte spárgázva a labdát Immel hálójába a mérkozés vége elott 2 perccel. 2-1, az NSZK búcsúzott, Hollandia továbbjutott. Rinus Michels 14 évet várt a bosszúra, ami ezzel beteljesedett. A döntoben már egy felszabadult Oranje játszott, a mérkozés elso percétol látszott, hogy az elodönto olyan plusz energiákat mozgósított Van Bastenékben, hogy a végeredmény egy pillanatig sem lehetett kétséges. Még az elso félidoben a tornán addig teljesen gólképtelen Gullit bólintott Daszajev kapujába, majd a második játékrészben Muhren átívelését Van Basten szinte az alapvonalról, kapásból bombázta a léc alá. A hajrában még Van Breukelen is megmutatta, hogy a végso sikerhez egy jó kapus is szükséges: hárította Belanov 11-esét. A 2-0-ás gyozelem Hollandia válogatottjának addigi legnagyobb sikere volt. A csapat nem is repülogépen tért haza, hanem egy nyitott autóbuszon. A határtól Amszterdamig százezrek álltak az utak mentén, köszöntve a gyozteseket. Sajnos, Rijkaard örömét egy szomorú esemény árnyékolta be. Elso felesége második kisgyermeküket várta, de a németek elleni elodönto izgalmai miatt elobb indultak meg a fájások. A mentok szinte rögtön kórházba vitték, így az édesanyának nem esett baja, de a babát az orvosok már nem tudták megmenteni...
Frank Rijkaard mint friss európa-bajnok érkezett Milánóba, ami nem volt rossz ajánlólevél. A Milan akkor olasz bajnokként vágott neki az 1988/89-as idénynek, de abban az évben a városi rivális Inter lett a Serie A legjobbja. A BEK-ben viszont a döntobe jutottak és minden idok egyik legjobb mérkozésén 4-0-ra leiskolázták a Steauát, Gullit és Van Basten két-két találatával. Megnyerték a Szuper Kupát a Barcelona ellen (1-1 és 1-0) és a Világ Kupát az Atletico Medellin ellen (1-0). A következo évben Maradona a Napolit vezette diadalra Itáliában, a BEK-ben viszont ismét a piros-feketék diadalmaskodtak, a bécsi fináléban éppen Rijkaard góljával verték a Benficát. A Szuper Kupában a Sampdoriát múlták felül (1-1 és 2-0, utóbbin Rijkaard szerezte a második gólt), a Világ Kupában az Olimpia Asunciont (3-0), Rijkaard két találatával. Ezzel párhuzamosan megkezdodtek az olaszországi VB selejtezoi is. Hollandia és az NSZK egy csoportba került, egymás ellen két döntetlennel zártak, de Wales pontot tudott rabolni Klinsmannéktól, így Van Bastenék lettek a csoportelsok. A torna viszont gyengén sikerült: 3 döntetlennel vergodtek csak tovább a csoportmeccseken és a nyolcaddöntoben 2-1-re kikaptak a németektol. Ez a mérkozés Frank Rijkaard pályafutásának talán egyetlen szégyenteljes pillanata volt. Frank Rudi Völlert orizte és a két játékos szinte folyamatosan kakaskodott egymással. Völler igyekezett kiprovokálni, hogy ellenfelét kiállítsák. A csatár - a hollandok elmondása szerint - rasszista kifejezésekkel sértegette ellenfelét. Rijkaard végül elvesztette a fejét és leköpte a támadót, aki nekiugrott a hollandnak. A játékvezeto végül megunta a sportszerutlen párviadalt és mindkét futballistát leküldte a pályáról. A kiállítás a hollandokat zavarta meg jobban, az addig enyhe mezonyfölényben játszó narancssárgák elbizonytalanodtak és ezt Klinsmannék kihasználták. 2-0-ás vezetést szereztek, így Ronald Koeman értékesített 11-ese csak a szépítésre volt elég. A tulipánosok kiestek. A következo szezonban a Milan nagy sorozata is megszakadt, 1990/91 a Sampdoria nagy éve volt, a piros-feketék csak ezüstérmesek lettek, ráadásul a Marseille elleni BEK-negyeddöntoben 1-1-es hazai meccs után, idegenben 0-1-es állásnál levonultak a pályáról, így nemcsak kiestek, de az UEFA 1 évre kizárta oket a nemzetközi porondról.
Sacchi helyét Capello foglalta el a kispadon. Az új mester igyekezett rendbeszedni a gárdát, sikerrel. Veretlenül nyerték meg a bajnokságot, olasz csapattól szokatlanul sok (74) gólt love. Emberemlékezet óta nem fordult elo, hogy egy itáliai csapat ennyiszer be tudta volna venni az ellenfelek hálóját. De hiába végeztek az élen az elso ligában, nem indulhattak a BEK-ben az egyéves szilencium miatt. A holland válogatott ezalatt az 1992-es EB-selejtezoit vívta - Rijkaard nélkül. A kituno játékos ugyanis a VB után bejelentette, hogy befejezi pályafutását a válogatottban. Több mint egy évig állta is a szavát. 1991. október 16-án azonban az Oranje sorsdönto mérkozésre készült Portugália ellen. A tét a csoportelsoség és a kijutás volt a svédországi tornára. Portugália odahaza 1-0-ra nyert, a hollandoknak tehát mindenképpen gyozniük kellett. Rijkaard engedett a közvélemény nyomásának és ismét felhúzta a válogatott mezt. A meccset Richard Witschge góljával nyerték a hazaiak és kvalifikálták magukat az EB-re. A svédországi EB-re minden idok egyik legerosebb holland nemzeti tizenegye utazott: a csapatban volt Van Breukelen, Ronald Koeman, Rijkaard, Gullit, Van Basten és az új csillag, Dennis Bergkamp is. De a csoportellenfelek között ott volt a német válogatott is... Mindkét csapat legyozte Skóciát és mindketto döntetlent játszott a FÁK válogatottjával. Az utolsó fordulóban jött el a két osi rivális csatája. A világ lélegzetvisszafojtva leste, vajon megismétlodik-e a '90-es botrány, ismét elszabadulnak-e az indulatok. De a meccs váratlanul hamar eldolt. Rijkaard mindjárt az elején fejelt egy szemfüles gólt, majd - mielott a németek magukhoz térhetttek volna - Rob Witschge lott szabadrúgásból laposan a hosszú sarokba. A második félidoben Klinsmann szépített ugyan, de Van Basten ollózásos kapáslövése - amely a felso lécet döngette meg - jelezte, hogy a hollandok nem ülnek rá a végeredményre. Végül a csereként beállt Winter vezetett egy mintaszeru kontrát, amelynek végén középre ívelt és az érkezo Bergkamp védhetetlenül fejelt Illgner hálójába. Hollandia gyozött és Rijkaard nemes bosszút állt a két évvel korábbi vereségért és a kiállításért. Sajnos, a folytatás balszerencsésen alakult. Az elodöntoben a késobbi gyoztes dánokkal kerültek össze és a torna egyik legszínvonalasabb mérkozésén hosszabbítás után 2-2-re álltak (Rijkaard egyenlített nem sokkal a lefújás elott), de a büntetoknél Marco van Basten hibázott és így csapata elbúcsúzott a további küzdelmektol.
Az 1992/93-as idény a Milan számára egyértelmu sikert hozott: a Capello-csapat nagy fölénnyel nyerte a bajnokságot, mindössze kétszer kaptak ki. A Bajnokok Ligájában is kiválóan futballoztak, de a döntoben mégis a Marseille gyozött 1-0-ra. A vesztes finálé után Rijkaard nagy meglepetésre bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg szerzodését a Milannal, hanem visszatér anyaegyesületébe, annak ellenére, hogy az Ajax nem tud annyit fizetni, mint az olasz sztárcsapat.
Egykori csapattársai közül már csak Silooy és Blind játszott a piros-fehéreknél, a többiek fiatalok voltak, akikkel legfeljebb a válogatottban találkozott korábban. De valamennyien felnéztek rá, példaképüknek tekintették, különösen a surinami születésu ifjak: Reiziger, Davids, Seedorf és Kluivert. Az edzo, Louis van Gaal is maximálisan megbízott benne, tudta, hogy Blind mellett egy újabb igazi vezéregyéniség került a klubhoz. Rijkaard jól indított. Rögtön az elso évben bajnokságot nyert az Ajax-szal is. A KEK-ben 3 fordulót mentek, de a Hajduk Split és a Besiktas után a Parma már túl erosnek bizonyult. Közben a válogatott is elkezdte a VB-selejtezoket. Csoportjukban meglepetésre a norvégok hamar az élre álltak, a második helyért holland-angol versenyfutás kezdodött. Végül a londoni 2-2 után odahaza 2-0-ra gyoztek a németalföldiek, így kijutottak az Egyesült Államokba. Frank Rijkaard utolsó nagy világversenyére készült. A csoportküzdelmek során megverték Szaúd-Arábiát és Marokkót, de kikaptak Belgiumtól. A nyolcaddöntoben biztosan gyozték le az íreket, de a késobbi világbajnokkal már nem bírtak. A brazilok ellen nagy csatát vívtak a narancssárgák. A dél-amerikaiak egy erosen lesgyanús góllal szereztek vezetést, majd gyorsan növelték is elonyüket. A szünetben megnyugtató 2-0-ás vezetéssel vonultak pihenore. A második félidoben azonban minden mindegy alapon kitámadtak a németalföldiek és elobb Bergkamp szépített, majd néhány percre rá Winter egyenlített. Úgy tunt kezdodhet minden elölrol. Végül Branco szabadrúgása döntötte el a találkozó sorsát és a hollandoknak már nem maradt erejük, hogy másodszor is felálljanak a padlóról. Rijkaardnak ez volt az utolsó válogatottsága. Elotte összesen 73 alkalommal ölthette magára az Oranje mezét, és 10 gólt szerzett válogatott színekben.
Az 1994/95-ös idénynek Rijkaard már úgy indult neki, hogy az lesz profi pályafutásának utolsó éve. Az Ajax parádésan futballozott, mind a bajnokságban, mind a Bajnokok Ligájában. A holland elso ligát veretlenül nyerték meg, a klub történetében másodszor. A BL-ben Rijkaard egykori klubjával és legjobb barátjával Ruud Gullittal került szembe. Kettejük párviadalát Frank, a meccset az Ajax nyerte 2-0-ra, megtörve ezzel az olaszok másfél éves veretlenségét. Az AEK Athén idegenbeli legyozése után (2-1), kétszer döntetlenre végeztek a Salzburggal, majd Itáliában is megverték a Milant. Az eredmény ismét 2-0 volt. Az AEK elleni hazai 2-0-val zártak.
A negyeddöntoben a Hajduk Split (0-0 és 3-0) volt az ellenfél, az elodöntoben a Bayernt verték ki (0-0 és 5-2). A bécsi finálé Rijkaard nagy napja volt: a 85. percben az o passzából szerezte Patrick Kluivert a gyoztes találatot. Harmadszor is megverték tehát a Milant és ezzel Frank Rijkaard háromszoros BEK-gyoztesnek vallhatta magát. A dönto után már csak a Twente elleni gálameccs volt hátra, ahol elbúcsúztatták a sikerei csúcsán visszavonuló világsztárt, aki 314 mérkozés és 71 gól után elérzékenyülve köszönt el az amszterdami publikumtól.
Sokáig úgy tunt a búcsú a futballtól végleges lesz és Frank visszavonul a civil életbe, hogy végre családjának szentelje az életét - elso házasságából 1986-ban született kislánya, Linsey, míg második felesége, Monique egy fiú, a '92-es születésu Mitchel édesanyja -, bár nézoként továbbra is fel-feltunt a lelátón. 1997 oszén Guus Hiddink felkérte, hogy Johan Neeskens-szel és Ronald Koemannal együtt legyen a segédedzoje, nem titkoltan azzal a céllal, hogy belolük kerüljön ki majd az utódja. Az elorelépés azonban a vártnál hamarabb bekövetkezett. 1998 augusztusában a franciaországi VB után Frank Rijkaardot nevezték ki a nemzeti 11 élére. O vezette az Oranjet a 2000-ben megrendezett közös holland-belga Európa-bajnokságon. Ám ott hiába játszotta a tulipános csapat a leglátványosabb futballt, hiába verte meg a csoportmérkozéseken a késobbi gyoztes franciákat is, az elodöntoben hosszabbítás után 11-esekkel elbukott az olaszok ellen. Rijkaard már másnap bejelentette lemondását.
Egy életút ami tele van dicső pillanatokkal, de amit még edzőként megkoronázhat, remélhetőleg nálunk.
nemzetisége:
holland
58/27
születési hely:
Amsterdam
ideje:
1962.09.30.
pozíció: középpályás
magassága: 190 cm
súlya: 88 kg
korábbi klubjai:
Ajax, Sporting, Zaragoza, Milan, Ajax
sikerei:
holland bajnok (1981-1982, 1982-1983, 1984-1985, 1993-1994, 1994-1995)
holland kupagyőztes (1982-1983, 1985-1986, 1986-1987)
olasz bajnok (1991-1992, 1992-1993)
KEK-győztes (1987)
BEK-győztes (1988-1989, 1989-1990, 1994-1995)
Európai Szuperkupa-győztes: (1989, 1990, 1995)
Világkupa-győztes (1989, 1990, 1995)
EB-győztes (1988)
1980-1981
Ajax
24
4
1981-1982
Ajax
27
4
1982-1983
Ajax
25
3
1983-1984
Ajax
23
9
1984-1985
Ajax
34
7
1985-1986
Ajax
31
9
1986-1987
Ajax
34
7
1987-1988
Ajax
8
3
Real Zaragoza
11
-
1988-1989
Milan
31
4
1989-1990
Milan
29
2
1990-1991
Milan
30
3
1991-1992
Milan
30
5
1992-1993
Milan
22
2
1993-1994
Ajax
30
10
1994-1995
Ajax
25
9
Ma már vitathatatlan, hogy Frank Rijkaard volt az Ajax elso színesboru világsztárja. Sokoldalú futballista volt: hátvédként és védekezo középpályásként is megállta a helyét. Intelligens, kultúrált stílusban focizott, ritkán szabálytalankodott. Fizikailag tökéletes felépítésu, remek "rugókkal" rendelkezo és ennek köszönhetoen kiválóan fejelo játékos volt. De a földön is nehéz volt átjátszani. Ritkán kellett kihasználnia kituno fizikai adottságait, mert nagyszeruen helyezkedett és valósággal "lelopta" a labdát az ellenfél csatárainak lábáról. A megszerzett játékszerrel pedig gyakran indult elore azzal a bizonyos, csak rá jellemzo mozgással, hogy azután lepasszolja valamelyik társának vagy maga fejezze be lövéssel az akciót. Egyike volt a klub legnagyobb játékosainak.
Frank Rijkaard, becenevén a "Láma" 1962. szeptember 30-án született Amszterdamban. A kisfiú szülei az ötvenes években költöztek vissza Surinamból Hollandiába. A család a bevándorlók által lakott - Amszterdam délkeleti részén található - Kinkerbuurt negyedben, a Balboaplein környékén talált magának szállást. A kis Rijkaard a szomszéd gyerekekhez hasonlóan naphosszat az utcákon focizott. Ott ismerkedett meg legjobb barátjával, a vele egykorú Ruud Dillel is, akinek szülei elváltak. Édesapja Paramariboban (Surinam fovárosa) maradt, a fiú viszont anyjával együtt annak szülohazájába, Hollandiába költözött. Ruud késobb felvette édesanyja családi nevét, így ot késobb Ruud Gullitként ismerte meg a világ. A két fiú sokáig elválaszthatatlannak bizonyult. Együtt fociztak az utcán, együtt járták végig a helybeli kölyökcsapatokat, majd játszottak a Blauw-Wit és a DWS gárdájában is. Eloször 16 évesen vált ketté sorsuk. Ruud a Haarlem csapatába igazolt, míg Franket kiválasztották az Ajax játékosmegfigyeloi. Rijkaard az amszterdamiak ificsapatába került, de tehetségére hamarosan felfigyeltek az ifjúsági válogatott szakvezetoi is, akik meghívót küldtek az ifjú futballistának. Mivel Gullit talentuma sem maradhatott rejtve, a két barát együtt járta végig az Oranje korosztályos csapatait. Leo Beenhakker az Ajax akkori mestere sem tévesztette szem elol, így a színesboru hátvéd/középpályás 1979-ben, 17 évesen csatlakozhatott az amszterdamiak felnott keretéhez. Abban az évben a piros-fehérek bajnokságot nyertek, de a nyáron távozott a klubtól, Jensen, Tahamata és az "örökös csapatkapitány" Ruud Krol is. Ez utóbbi nagy mértékben befolyásolta Rijkaard karrierjét is, Beenhakker ugyanis neki szánta Krol szerepkörét.
Az utód 1980. augusztus 23-án mutatkozott be az élvonalban. Deventerben gyoztes csapatban, góllal debütált (Go Ahead - Ajax 2-4). Abban az évben az Ajax csak 2. lett az AZ '67 Alkmaar mögött és a nemzetközi kupákban is kudarcot vallottak, ezért az edzonek távoznia kellett ám Rijkaard karrierje nem tört meg. A következo évben állandó helyet vívott ki a kezdocsapatban, a bajnokcsapat kulcsembere lett. Ennek elismeréseként hamarosan megérkezett a meghívó a nemzeti tizenegybe is. 1981. szeptember 1-én ölthette magára a narancsszínu mezt, de bemutatkozását nem kísérte szerencse: az Oranje 2-1-re alulmaradt Svájcban. Érdekesség, hogy a szünetben Kees Rijvers lecserélte az újoncot és - ilyen a véletlen! - legjobb barátját, a szintén azon a mérkozésen debütáló Gullitot küldte be helyette. A TV-kommentátor azonban nem tudta megkülönböztetni a két megszólalásig hasonló színesboru fiút és csak jóval késobb vette észre, hogy már váltás történt Rijkaard posztján. A vereség után a szövetségi kapitány levonta a következtetést: korai még bevetni a fiatalokat. Újra a '70-es évek rutinos sztárjait hívta vissza, de Krol, Neeskens és Rep sem tudta megmenteni a csapatot. A tulipánosok Franciaország és Belgium mögött csak a 3. helyen végeztek a VB selejtezo csoportban, így lemaradtak a spanyolországi világbajnokságról. Kees Rijvers legnagyobb problémáját az okozta, hogy o a védekezo játék híve volt, azzal érte el legnagyobb sikereit a PSV-nél, de az Ajax - mint mindig - akkor is nyílt, offenzív futballt játszott. Így a kapitány az 1984-es EB-selejtezoknek is a nagy öregekkel vágott neki, de a kudarcok - döntetlen Izlandon, vereség Spanyolországban - 1983 nyarán arra kényszerítették, hogy új csapatot építsen, amelyben már a '80-as évek elején feltunt - és két bajnoki címet szerzett - ifjú ajaxosokra (Ronald Koeman, Ophof, Boeve, Rijkaard, Vanenburg, Kieft, Van Basten) is számított.
A fiatalok új lendületet hoztak a válogatottba. Megverték Izlandot, de Dublinban csodöt mondott a kapitány taktikai elképzelése, mert félidoben az írek már 2-0-ra vezettek. A szünetben rögtönzött haditanácsot tartottak a legrutinosabb játékosok Schrijvers, Willy van de Kerkhof és a csapatkapitány Wijnstekers. Gyakorlatilag "leváltották" a szövetségi kapitányt és kiadták a jelszót: nincs vesztenivalónk, a második félidoben mindenki elore. A szünet után, a fiatalok - Gullit, Vanenburg és Van Basten - mint fékevesztett csikók száguldoztak a pályán. Az angol ligában edzodött, sok csatát megélt, öreg, ír profik döbbenten szemlélték, ahogy Gullit szépített, Van Basten egyenlített, majd a hajrában Gullit második találatával fordított Hollandia 0-2-rol. Ami a hátralévo mérkozéseket illeti: a csoportrangadón 2-1-re diadalmaskodtak a spanyolok ellenében, majd befejezésül Málta ellen gyoztek simán 5-0-ra. Itt lotte Rijkaard élete elso gólját a nemzeti tizenegyben, majd még ugyanazon a meccsen megszerezte a másodikat is. Csoportelsoként várták az utolsó fordulót, ahol a hispánoknak 11 góllal kellett legyozniük a máltaiakat. Félidoben még csak 3-1-re vezetett a nagy esélyes, de a szünetben valami történhetett, mert a második játékrészt 9-0-lal abszolválták Santillanaék, ami éppen elég volt ahhoz, hogy több rúgott góllal megelozzék a narancssárgákat. A világsajtó bundát emlegetett és a semleges szakemberek is döbbenten keresték az okát annak, hogy miért omlott össze a kis szigetország csapata a második 45 percben. A különbözo feltételezéseket azonban - mint általában - most sem lehetett bizonyítani, így Frank és társai búcsút inthettek életük elso világversenyének.
Az ajaxosok a bajnokságban kárpótolták magukat, megnyerték az 1984/85-ös versengést. Ennek ellenére Aad de Mos szerzodését nem hosszabbították meg, így az 1985-86-os idényben már Johan Cruyff ült a kispadon, aki elodeihez hasonlóan alapembernek tekintette Rijkaardot. De a '86-os VB-selejtezokre készülo válogatottban is biztos pontnak számított. Bár abban a csapatban tulajdonképpen már együtt volt mindenki, aki 2-3 évvel késobb Európa trónjára került (Van Breukelen, Van Tiggelen, a Koeman-fivérek, Rijkaard, Gullit, Vanenburg, Kieft, Van Basten) a csapat mégsem állt össze igazán. Kétszer legyozték ugyan Ciprust, de az osztrákok ellen csak 1 pontot tudtak szerezni és otthon kikaptak az akkor csúcson lévo, Mezey-féle magyar válogatottól. 1985 májusában a már biztos csoportelso és pontveszteség nélkül álló Magyarország ellen kellett pályára lépniük Budapesten. A kritikus mérkozésre Leo Beenhakker és Rinus Michels együtt készítette fel a nemzeti tizenegyet. Hollandia meglepte ellenfelét, egy taktikailag tökéletesen felkészített, 100 %-osan motivált nemzeti tizenegy futott ki a Népstadion gyepére és a csereként beállt De Wit elegáns góljával legyozte Magyarországot. Ám a siker nem jelentett egyben továbbjutást is! Egy másik csoportmásodikkal, az örök rivális Belgiummal kellett oda-visszavágó alapon megmérkozniük a döntobejutásért. Bár a hollandok Kieft kiállítása miatt korán emberhátrányba kerültek Brüsszelben, 10 emberrel is kihúzták 0-1-es vereséggel. A rotterdami visszavágón pedig már 2-0-ra vezettek és továbbjutásra álltak, amikor egy bedobás után Grun egyedül maradt és a hálóba bólintotta a hollandok bukását jelento szépíto gólt. A szerencse - akárcsak 2 évvel korábban - ezúttal sem fogadta kegyeibe a németalföldieket, akkor a kevesebb rúgott gól, most az idegenben rúgott kevesebb gól miatt buktak el.
Rijkaardnak az Ajax sem hozott sokkal több örömöt. Igaz, 1986 tavaszán megnyerték a Holland Kupát, de a bajnokságban 120 találattal is csak a 2. helyet tudták megszerezni a PSV mögött. Úgy tunt, hogy az akkor csúcson levo PSV-t megelozni nehezebb feladat, mint megnyerni valamelyik nemzetközi kupát. Hogy ez mennyire így volt, az a következo esztendoben igazolódott be legjobban. Az 1986/87-es szezonban az Ajax megint nem tudott beleszólni a bajnoki cím sorsába, de a KEK-ben nem csak a döntoig meneteltek a Bursaspor (2-0 és 5-0), az Olimpiakos (4-0 és 1-1), a Malmö (0-1 és 3-1) és a Zaragoza (3-2 és 3-0) testén át, hanem meg is nyerték azt (Ajax - Lokomotive Leipzig 1-0). A dönto hose a gyoztes gólt szerzo Marco van Basten volt, akit akkor már - Gullittal együtt - aláírt szerzodés kötött az AC Milanhoz. A finálét megtekintették jövendo csapatának vezetoi is, akiknek feltunt az Ajax 4-esének elegáns, kultúrált játéka. Berlusconi és Sacchi már akkor elhatározta, hogy Gullit és Van Basten mellé megszerzi a harmadik tulipánt is, aki addigra az 1988-as EB selejtezoin sikert sikerre halmozó válogatott vezéregyénisége lett. Gyozelemmel kezdtek Magyarország ellen Budapesten (1-0), döntetlen Lengyelország ellen otthon (0-0), gyozelem Cipruson (2-0), majd pontvesztés otthon a görögök ellen (1-1). A selejtezok második fele azonban hibátlan volt: 2-0 Rotterdamban Magyarország és Zabrzeben Lengyelország ellen is, majd 8-0-ra verték Ciprust, de ezt az eredményt az UEFA utóbb megsemmisítette, mert a mérkozés alatt egy petárdával megsebesítették a szigetországiak kapusát. A zárt kapus megismételt meccsen már csak 4-0-ra gyoztek a narancssárgák, így az utolsó fordulóban már a tartalékcsapatot küldték pályára Görögországban, a 3-0-ás gyozelem azonban így sem maradt el. Ezalatt az Ajaxban eszkalálódni látszottak a problémák. 1987 nyarán a friss KEK-gyoztes gárda játékosait jobbnál jobb szerzodés ajánlatokkal halmozták el, de Rijkaardot még 1 éves kontraktus kötötte klubjához és Cruyff hallani sem akart arról, hogy Van Basten után másik kulcsembere is távozzon. Sot, lemondással fenyegetozött, ha a vezetoség nem erosíti meg a csapatot kelloképpen. Az elnökség elutasította az ultimátumot és a vita elfajult. Az ideges edzo összetuzésbe került játékosainak egy részével is, különösen miután kiderült, hogy Rijkaard eloszerzodést kötött a Sporting Lisszabonnal. Az edzo azonnal kihagyta a csapatból játékosát, mondván, hogy aki már csak a jövojével foglalkozik, az már nem tud kelloképpen koncentrálni az elotte álló feladatokra. A játékos kikérte magának a feltételezést és a nézeteltérés odáig fajult, hogy Frank úgy döntött azonnal csomagol és utazik Lisszabonba. A portugál bajnokság oszi idénye azonban még javában tartott, messze volt még az átigazolási idoszak, ezért kénytelen volt továbbállni. Az Ibériai-félsziget másik országában nem volt ennyire szigorú a szabály, ott bármikor lehetett új játékost igazolni. A portugálok a Zaragoza csapatának adták kölcsön a holland fiút, ott játszotta végig a tavaszt. Ezalatt az Ajaxnál is kenyértörésre került a sor, Cruyff 1988 januárjában beadta lemondását és ideiglenesen egy 3 tagú edzoi stáb vette át a csapat irányítását. Ok már visszahozták volna Rijkaardot, de elkéstek. A Milan vezetoi kihasználták a lehetoséget és megvásárolták ot a játékjogával rendelkezo portugál csapattól, azzal a kikötéssel, hogy a szerzodés csak 1988. július 1-tol lép érvénybe. A Sporting így is komoly összeget kasszírozott az üzleten. Egy olyan játékosért kaptak dollármilliókat, aki soha egyetlen percet sem játszott a lisszaboniak zöld-fehér csíkos mezében.
Rijkaardra azonban - még mielott bemutatkozhatott volna új csapatában - várt még egy komoly feladat: a németországi EB. Az Oranje imponáló selejtezobeli eredménysora okán a torna titkos esélyesének számított, de legalább annyian fogadtak volna a házigazda német, az olimpiai bajnok szovjet, az erosen megfiatalított olasz vagy a mindig favoritnak számító angol csapat sikerére is. A hollandok esélyeit növelte - kiváló játékoskeretük mellett - a talonból ismét elohúzott rutinos edzo, a jó öreg Rinus Michels is. A németalföldiek a sokáig sérült Van Bastennel a kispadon kezdtek a szovjetek ellen és hiába játszottak mezonyfölényben, hiába dolgoztak ki több helyzetet, ha egytol-egyig kihagyták azokat. Rácz László jól eltalált lövése viszont utat talált Van Breukelen hálójába, így a bemutatkozás 0-1-es vereség lett. Sokan már temetni kezdték Gullitékat, hiszen az elso forduló után pont nélkül álltak és hátra volt még a mindig eros angol és a meglepetéscsapat, az ír válogatott elleni mérkozés. Az angolok is vereséggel kezdtek Írország ellen, ezért a 2. fordulóban ki-ki meccset vívott a két csapat. Nyilvánvaló volt, aki veszít, az elbúcsúzik a további küzdelmektol. Marco van Basten egyik nagy meccse volt az Anglia elleni. A center mesterhármasával Hollandia 3-1-re gyozött. Mivel a szovjet-ír meccs döntetlennel ért véget az utolsó csoportmeccsen Jackie Charlton csapatának már az 1 pont is elég lett volna a továbbjutáshoz, ezért a zöldek a védekezésre helyezték a hangsúlyt. A hollandok kínlódtak és ezúttal a szerencse is melléjük szegodött: 6 perccel a mérkozés vége elott Ronald Koeman rosszul eltalált lövésébe stukkolt bele a csereként beállt Wim Kieft, amely furcsa gellert kapva perdült be Pat Bonner hálójába. Az elodöntoben a házigazda Németország várt a Michels-fiúkra. A holland szurkolókat különös deja vu-érzés fogta el a hamburgi összecsapás elott. 1974-ben a VB-döntoben már átéltek egy hasonló szituációt. Akkor is Michels ült a kispadon és akkor is kiváló csapatuk volt. Az ellenfél akkor is a házigazda német csapat volt, amelynek csapatkapitánya az a Franz Beckenbauer volt, aki az EB-elodöntoben a németek kispadján ült. A szakemberek többsége meg volt gyozodve arról, hogy a tulipánosok számára elérkezett a torna utolsó mérkozése. De a presztízsrangadó most másképp alakult. Akkor a hollandok szereztek vezetést büntetobol, most Matthäus talált a hálóba a 11-es pontról. Akkor a németek köszönhették a játékvezeto jóindulatának a javukra megítélt 11-est az egyenlíto gól elott, most a hollandok. És végül akkor Gerd Müller döntötte el némileg szerencsés góllal az összecsapást, most viszont Marco van Basten rúgta Kohler mellol szinte spárgázva a labdát Immel hálójába a mérkozés vége elott 2 perccel. 2-1, az NSZK búcsúzott, Hollandia továbbjutott. Rinus Michels 14 évet várt a bosszúra, ami ezzel beteljesedett. A döntoben már egy felszabadult Oranje játszott, a mérkozés elso percétol látszott, hogy az elodönto olyan plusz energiákat mozgósított Van Bastenékben, hogy a végeredmény egy pillanatig sem lehetett kétséges. Még az elso félidoben a tornán addig teljesen gólképtelen Gullit bólintott Daszajev kapujába, majd a második játékrészben Muhren átívelését Van Basten szinte az alapvonalról, kapásból bombázta a léc alá. A hajrában még Van Breukelen is megmutatta, hogy a végso sikerhez egy jó kapus is szükséges: hárította Belanov 11-esét. A 2-0-ás gyozelem Hollandia válogatottjának addigi legnagyobb sikere volt. A csapat nem is repülogépen tért haza, hanem egy nyitott autóbuszon. A határtól Amszterdamig százezrek álltak az utak mentén, köszöntve a gyozteseket. Sajnos, Rijkaard örömét egy szomorú esemény árnyékolta be. Elso felesége második kisgyermeküket várta, de a németek elleni elodönto izgalmai miatt elobb indultak meg a fájások. A mentok szinte rögtön kórházba vitték, így az édesanyának nem esett baja, de a babát az orvosok már nem tudták megmenteni...
Frank Rijkaard mint friss európa-bajnok érkezett Milánóba, ami nem volt rossz ajánlólevél. A Milan akkor olasz bajnokként vágott neki az 1988/89-as idénynek, de abban az évben a városi rivális Inter lett a Serie A legjobbja. A BEK-ben viszont a döntobe jutottak és minden idok egyik legjobb mérkozésén 4-0-ra leiskolázták a Steauát, Gullit és Van Basten két-két találatával. Megnyerték a Szuper Kupát a Barcelona ellen (1-1 és 1-0) és a Világ Kupát az Atletico Medellin ellen (1-0). A következo évben Maradona a Napolit vezette diadalra Itáliában, a BEK-ben viszont ismét a piros-feketék diadalmaskodtak, a bécsi fináléban éppen Rijkaard góljával verték a Benficát. A Szuper Kupában a Sampdoriát múlták felül (1-1 és 2-0, utóbbin Rijkaard szerezte a második gólt), a Világ Kupában az Olimpia Asunciont (3-0), Rijkaard két találatával. Ezzel párhuzamosan megkezdodtek az olaszországi VB selejtezoi is. Hollandia és az NSZK egy csoportba került, egymás ellen két döntetlennel zártak, de Wales pontot tudott rabolni Klinsmannéktól, így Van Bastenék lettek a csoportelsok. A torna viszont gyengén sikerült: 3 döntetlennel vergodtek csak tovább a csoportmeccseken és a nyolcaddöntoben 2-1-re kikaptak a németektol. Ez a mérkozés Frank Rijkaard pályafutásának talán egyetlen szégyenteljes pillanata volt. Frank Rudi Völlert orizte és a két játékos szinte folyamatosan kakaskodott egymással. Völler igyekezett kiprovokálni, hogy ellenfelét kiállítsák. A csatár - a hollandok elmondása szerint - rasszista kifejezésekkel sértegette ellenfelét. Rijkaard végül elvesztette a fejét és leköpte a támadót, aki nekiugrott a hollandnak. A játékvezeto végül megunta a sportszerutlen párviadalt és mindkét futballistát leküldte a pályáról. A kiállítás a hollandokat zavarta meg jobban, az addig enyhe mezonyfölényben játszó narancssárgák elbizonytalanodtak és ezt Klinsmannék kihasználták. 2-0-ás vezetést szereztek, így Ronald Koeman értékesített 11-ese csak a szépítésre volt elég. A tulipánosok kiestek. A következo szezonban a Milan nagy sorozata is megszakadt, 1990/91 a Sampdoria nagy éve volt, a piros-feketék csak ezüstérmesek lettek, ráadásul a Marseille elleni BEK-negyeddöntoben 1-1-es hazai meccs után, idegenben 0-1-es állásnál levonultak a pályáról, így nemcsak kiestek, de az UEFA 1 évre kizárta oket a nemzetközi porondról.
Sacchi helyét Capello foglalta el a kispadon. Az új mester igyekezett rendbeszedni a gárdát, sikerrel. Veretlenül nyerték meg a bajnokságot, olasz csapattól szokatlanul sok (74) gólt love. Emberemlékezet óta nem fordult elo, hogy egy itáliai csapat ennyiszer be tudta volna venni az ellenfelek hálóját. De hiába végeztek az élen az elso ligában, nem indulhattak a BEK-ben az egyéves szilencium miatt. A holland válogatott ezalatt az 1992-es EB-selejtezoit vívta - Rijkaard nélkül. A kituno játékos ugyanis a VB után bejelentette, hogy befejezi pályafutását a válogatottban. Több mint egy évig állta is a szavát. 1991. október 16-án azonban az Oranje sorsdönto mérkozésre készült Portugália ellen. A tét a csoportelsoség és a kijutás volt a svédországi tornára. Portugália odahaza 1-0-ra nyert, a hollandoknak tehát mindenképpen gyozniük kellett. Rijkaard engedett a közvélemény nyomásának és ismét felhúzta a válogatott mezt. A meccset Richard Witschge góljával nyerték a hazaiak és kvalifikálták magukat az EB-re. A svédországi EB-re minden idok egyik legerosebb holland nemzeti tizenegye utazott: a csapatban volt Van Breukelen, Ronald Koeman, Rijkaard, Gullit, Van Basten és az új csillag, Dennis Bergkamp is. De a csoportellenfelek között ott volt a német válogatott is... Mindkét csapat legyozte Skóciát és mindketto döntetlent játszott a FÁK válogatottjával. Az utolsó fordulóban jött el a két osi rivális csatája. A világ lélegzetvisszafojtva leste, vajon megismétlodik-e a '90-es botrány, ismét elszabadulnak-e az indulatok. De a meccs váratlanul hamar eldolt. Rijkaard mindjárt az elején fejelt egy szemfüles gólt, majd - mielott a németek magukhoz térhetttek volna - Rob Witschge lott szabadrúgásból laposan a hosszú sarokba. A második félidoben Klinsmann szépített ugyan, de Van Basten ollózásos kapáslövése - amely a felso lécet döngette meg - jelezte, hogy a hollandok nem ülnek rá a végeredményre. Végül a csereként beállt Winter vezetett egy mintaszeru kontrát, amelynek végén középre ívelt és az érkezo Bergkamp védhetetlenül fejelt Illgner hálójába. Hollandia gyozött és Rijkaard nemes bosszút állt a két évvel korábbi vereségért és a kiállításért. Sajnos, a folytatás balszerencsésen alakult. Az elodöntoben a késobbi gyoztes dánokkal kerültek össze és a torna egyik legszínvonalasabb mérkozésén hosszabbítás után 2-2-re álltak (Rijkaard egyenlített nem sokkal a lefújás elott), de a büntetoknél Marco van Basten hibázott és így csapata elbúcsúzott a további küzdelmektol.
Az 1992/93-as idény a Milan számára egyértelmu sikert hozott: a Capello-csapat nagy fölénnyel nyerte a bajnokságot, mindössze kétszer kaptak ki. A Bajnokok Ligájában is kiválóan futballoztak, de a döntoben mégis a Marseille gyozött 1-0-ra. A vesztes finálé után Rijkaard nagy meglepetésre bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg szerzodését a Milannal, hanem visszatér anyaegyesületébe, annak ellenére, hogy az Ajax nem tud annyit fizetni, mint az olasz sztárcsapat.
Egykori csapattársai közül már csak Silooy és Blind játszott a piros-fehéreknél, a többiek fiatalok voltak, akikkel legfeljebb a válogatottban találkozott korábban. De valamennyien felnéztek rá, példaképüknek tekintették, különösen a surinami születésu ifjak: Reiziger, Davids, Seedorf és Kluivert. Az edzo, Louis van Gaal is maximálisan megbízott benne, tudta, hogy Blind mellett egy újabb igazi vezéregyéniség került a klubhoz. Rijkaard jól indított. Rögtön az elso évben bajnokságot nyert az Ajax-szal is. A KEK-ben 3 fordulót mentek, de a Hajduk Split és a Besiktas után a Parma már túl erosnek bizonyult. Közben a válogatott is elkezdte a VB-selejtezoket. Csoportjukban meglepetésre a norvégok hamar az élre álltak, a második helyért holland-angol versenyfutás kezdodött. Végül a londoni 2-2 után odahaza 2-0-ra gyoztek a németalföldiek, így kijutottak az Egyesült Államokba. Frank Rijkaard utolsó nagy világversenyére készült. A csoportküzdelmek során megverték Szaúd-Arábiát és Marokkót, de kikaptak Belgiumtól. A nyolcaddöntoben biztosan gyozték le az íreket, de a késobbi világbajnokkal már nem bírtak. A brazilok ellen nagy csatát vívtak a narancssárgák. A dél-amerikaiak egy erosen lesgyanús góllal szereztek vezetést, majd gyorsan növelték is elonyüket. A szünetben megnyugtató 2-0-ás vezetéssel vonultak pihenore. A második félidoben azonban minden mindegy alapon kitámadtak a németalföldiek és elobb Bergkamp szépített, majd néhány percre rá Winter egyenlített. Úgy tunt kezdodhet minden elölrol. Végül Branco szabadrúgása döntötte el a találkozó sorsát és a hollandoknak már nem maradt erejük, hogy másodszor is felálljanak a padlóról. Rijkaardnak ez volt az utolsó válogatottsága. Elotte összesen 73 alkalommal ölthette magára az Oranje mezét, és 10 gólt szerzett válogatott színekben.
Az 1994/95-ös idénynek Rijkaard már úgy indult neki, hogy az lesz profi pályafutásának utolsó éve. Az Ajax parádésan futballozott, mind a bajnokságban, mind a Bajnokok Ligájában. A holland elso ligát veretlenül nyerték meg, a klub történetében másodszor. A BL-ben Rijkaard egykori klubjával és legjobb barátjával Ruud Gullittal került szembe. Kettejük párviadalát Frank, a meccset az Ajax nyerte 2-0-ra, megtörve ezzel az olaszok másfél éves veretlenségét. Az AEK Athén idegenbeli legyozése után (2-1), kétszer döntetlenre végeztek a Salzburggal, majd Itáliában is megverték a Milant. Az eredmény ismét 2-0 volt. Az AEK elleni hazai 2-0-val zártak.
A negyeddöntoben a Hajduk Split (0-0 és 3-0) volt az ellenfél, az elodöntoben a Bayernt verték ki (0-0 és 5-2). A bécsi finálé Rijkaard nagy napja volt: a 85. percben az o passzából szerezte Patrick Kluivert a gyoztes találatot. Harmadszor is megverték tehát a Milant és ezzel Frank Rijkaard háromszoros BEK-gyoztesnek vallhatta magát. A dönto után már csak a Twente elleni gálameccs volt hátra, ahol elbúcsúztatták a sikerei csúcsán visszavonuló világsztárt, aki 314 mérkozés és 71 gól után elérzékenyülve köszönt el az amszterdami publikumtól.
Sokáig úgy tunt a búcsú a futballtól végleges lesz és Frank visszavonul a civil életbe, hogy végre családjának szentelje az életét - elso házasságából 1986-ban született kislánya, Linsey, míg második felesége, Monique egy fiú, a '92-es születésu Mitchel édesanyja -, bár nézoként továbbra is fel-feltunt a lelátón. 1997 oszén Guus Hiddink felkérte, hogy Johan Neeskens-szel és Ronald Koemannal együtt legyen a segédedzoje, nem titkoltan azzal a céllal, hogy belolük kerüljön ki majd az utódja. Az elorelépés azonban a vártnál hamarabb bekövetkezett. 1998 augusztusában a franciaországi VB után Frank Rijkaardot nevezték ki a nemzeti 11 élére. O vezette az Oranjet a 2000-ben megrendezett közös holland-belga Európa-bajnokságon. Ám ott hiába játszotta a tulipános csapat a leglátványosabb futballt, hiába verte meg a csoportmérkozéseken a késobbi gyoztes franciákat is, az elodöntoben hosszabbítás után 11-esekkel elbukott az olaszok ellen. Rijkaard már másnap bejelentette lemondását.
Egy életút ami tele van dicső pillanatokkal, de amit még edzőként megkoronázhat, remélhetőleg nálunk.
Ennek nagyon gyorsan vége kell h legyen, mert ha így folytatódik, vége lesz a csapatnak!! -
Charlie
- Öreg Harcos
- Hozzászólások: 6901
- Csatlakozott: 2004.10.08. 11:13:39
- Tartózkodási hely: East Side
Mostmár nevetségesek ezek a sérülések......Ennyi sérültünk 3év alatt nincs,de ez az év......JAJ!Most már lehet hogy be kell ruházni egy védekezőközéppályásra!Rijkaardnak gondolkodni kell.Jobb ez így hogy megműtötték mert így végleg rendbe jön ez a sérülés nem csak felgyógyul és akkor 2hét múlva újból rásérül.
C.
C.
-
Enrique
- Presidente del Barça
- Hozzászólások: 10124
- Csatlakozott: 2004.10.08. 07:05:05
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Fogok is! Fel sem merült bennem, h csakúgy sikerülni fog...Charlie írta:Nem félekEnrique írta:Thnx!Charlie írta:Gratulation.....
C.
És reszkess Charlie, ostromlom az 1. helyet!!
C.
-
Enrique
- Presidente del Barça
- Hozzászólások: 10124
- Csatlakozott: 2004.10.08. 07:05:05
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Pff... Azok SOHA ne legyünk.... Annál mocskosabbat... Pffffujjj!Charlie írta:galaktikus szemetek nem lexünk!WeeeeeEnrique írta:Igen, legyen tehetséges, csak ne legyen még "sztár"! Nem vunk mi reál madrid....Charlie írta:
Ez igaz......De akkor is egy fiatal gyereket hozzunk,Saviolát vissza,vagy Bojinov,vagy nem tom,Tevez,mind1,csak jó legyen nagyon,nagy tehetség legyen.
C.
C.
Jah, és ez a 800-ik (!)
hozzászólásom! -
Charlie
- Öreg Harcos
- Hozzászólások: 6901
- Csatlakozott: 2004.10.08. 11:13:39
- Tartózkodási hely: East Side
galaktikus szemetek nem lexünk!WeeeeeEnrique írta:Igen, legyen tehetséges, csak ne legyen még "sztár"! Nem vunk mi reál madrid....Charlie írta:Enrique írta: Hurka...
Tomasson meg 1általán nem hurka, csak nem annyira a Barcába való...
Ez igaz......De akkor is egy fiatal gyereket hozzunk,Saviolát vissza,vagy Bojinov,vagy nem tom,Tevez,mind1,csak jó legyen nagyon,nagy tehetség legyen.
C.
C.
-
Enrique
- Presidente del Barça
- Hozzászólások: 10124
- Csatlakozott: 2004.10.08. 07:05:05
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Igen, legyen tehetséges, csak ne legyen még "sztár"! Nem vunk mi reál madrid....Charlie írta:Enrique írta:Hurka...Charlie írta:
Nekem nehogy ilyen Tommasont igazoljunk vagy vmi hurkát,nekem vmi istent hozzanak ide
C.
Tomasson meg 1általán nem hurka, csak nem annyira a Barcába való...
Ez igaz......De akkor is egy fiatal gyereket hozzunk,Saviolát vissza,vagy Bojinov,vagy nem tom,Tevez,mind1,csak jó legyen nagyon,nagy tehetség legyen.
C.
-
Charlie
- Öreg Harcos
- Hozzászólások: 6901
- Csatlakozott: 2004.10.08. 11:13:39
- Tartózkodási hely: East Side
Enrique írta:Hurka...Charlie írta:Enrique írta: 1231124% h igazolunk 1 csatárt!
És sztem 1 vkp-t is fogunk igazolni - biztos ami biztos.
Nekem nehogy ilyen Tommasont igazoljunk vagy vmi hurkát,nekem vmi istent hozzanak ide
C.
Tomasson meg 1általán nem hurka, csak nem annyira a Barcába való...
Ez igaz......De akkor is egy fiatal gyereket hozzunk,Saviolát vissza,vagy Bojinov,vagy nem tom,Tevez,mind1,csak jó legyen nagyon,nagy tehetség legyen.
C.
-
Enrique
- Presidente del Barça
- Hozzászólások: 10124
- Csatlakozott: 2004.10.08. 07:05:05
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Hurka...Charlie írta:Enrique írta:1231124% h igazolunk 1 csatárt!Charlie írta:Rijkaard vajon megerősíti a keretet télen?1 csatárral tuti.De más psztokra szerintetek?Sztem nem kell más.
C.
És sztem 1 vkp-t is fogunk igazolni - biztos ami biztos.
Nekem nehogy ilyen Tommasont igazoljunk vagy vmi hurkát,nekem vmi istent hozzanak ide
C.
Tomasson meg 1általán nem hurka, csak nem annyira a Barcába való...
-
Charlie
- Öreg Harcos
- Hozzászólások: 6901
- Csatlakozott: 2004.10.08. 11:13:39
- Tartózkodási hely: East Side
Enrique írta:1231124% h igazolunk 1 csatárt!Charlie írta:Rijkaard vajon megerősíti a keretet télen?1 csatárral tuti.De más psztokra szerintetek?Sztem nem kell más.
C.
És sztem 1 vkp-t is fogunk igazolni - biztos ami biztos.
Nekem nehogy ilyen Tommasont igazoljunk vagy vmi hurkát,nekem vmi istent hozzanak ide
C.
-
Enrique
- Presidente del Barça
- Hozzászólások: 10124
- Csatlakozott: 2004.10.08. 07:05:05
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
1231124% h igazolunk 1 csatárt!Charlie írta:Rijkaard vajon megerősíti a keretet télen?1 csatárral tuti.De más psztokra szerintetek?Sztem nem kell más.
C.
És sztem 1 vkp-t is fogunk igazolni - biztos ami biztos.
