2010.04.29. 18:36:05
Második bejegyzésem.
Az elsőt akkor írtam, amikor kiderült, hogy Eto'o megy, Ibra jön.
Ami újfent megszólalásra késztetett: a szerdai meccs után elérkezett az idő, levonhatjuk a végkövetkeztetést, jó üzlet volt-e kettejük cseréje.
A válasz egyértelmű: katasztrofális!
Amikor a 62. percben Guardiola lehozta pályáról a svédet, s beállította helyére a még mindig csak tinédzser Krikicet, ez cáfolhatatlanul bizonyságot nyert; arról már nem is beszélve, hogy az utolsó percekre Piquét feltolta centerbe, hátha befejel valamit, ami ugye Ibrának lett volna elsődlegesen feladata.
Mindez egy olyan meccsen történt meg Ibrahimoviccsal, amely állítása szerint pályafutása legnagyobb kihívása. Ezért az emberért annyit fizettünk, amennyit a futballtörténelemben csupán két (vagy három?) játékosért adtak még meg. Mellékesen távozott – szó szerint elüldözve – a klub történetének egyik legkiválóbb támadója, Eto'o, vele együtt szezononként 25 gól (az itt eltöltött öt év átlaga alapján, jóllehet utolsó idényében 52 föllépésen 36-ig jutott) s negyvenegy-néhány millió euró. Csaknem ennyi pénzből meglehetett volna venni David Villát! Ha emlékem nem csal, kétmillión brusztoltunk a Valenciával.
Ááááá............
Ibrahimovic szerdán ugyanolyan láthatatlan volt, mint megannyi más meccsen. Kétségtelen, 21 gólnál jár, első idényben ez szép teljesítményként hat, csakhogy egy csapatjátékosnak nem kizárólagosan a gólszerzés az erénye. Észrevehetően az idei Barcelona támadásban sokkalta egysíkúbb, mint az egy évvel ezelőtti, az volt az egyik legfőbb érv a megszerzése mellett, hogy mennyivel attraktívabb lesz a játékunk, ő olyat is tud, amit más nemigen, pazar a levegőben, technikás, jól illik majd a csapatba. Ha futsalosan is játszunk, ez nagypályás játék. Meglehet, egy futsalcsapatban őt választanám előbb, ám a Camp Nouban maradnék Eto'ónál. Ibrahimovic statikus, elveszik a védők között, miközben a csapat így éppen az egyik legfőbb erényét, a flexibilitását adta fel. Tavaly Messi, Eto'o, Henry trióval kezdtünk általában, de ez csak a kezdő sípszóig volt így, Eto'o kiment balra, Henry bejött a helyére, máskor Messi tűnt fel középén, Eto'o jobb oldalt, s persze Iniesta is rendre pozíciót váltott valamelyikükkel. Ezt a rengeteg mozgást nem lehetett lekövetni. Ibra érkezésével nem csupán Eto'o távozott, hanem a pompás Henry is. Meggyőződésem, hogy Henry ma nem lenne kegyvesztett, ha Eto'o marad, sőt, ha Villa a center, akkor sem, mivel mindegyikük mozgékony, s szélről is, centerposztról is veszedelmes. Ibra áll és vár.
Guardiola több mint egy órát várt, hogy helyzetbe kerüljön. Aztán behozta Krikicet, aki keresztmozgásaival megmozgatta legalább az Inter-falat, s rögvest kétszer helyzetbe is került, sőt, győztes gólt szerzett, még ha a könnyelműen kiállított Motta után a bíró nem mert még egyszer egy véleményes szituációban a Barca javára dönteni (noha szerintem még véleményes sem volt a szitu).
Nem Ibrahimovicnak találták ki se a Barcát, se az európai klubtornákat: a Juventusban eltöltött két, az Interben lehúzott három szezonja alatt 41 pályára lépése alkalmával 9 találatot jegyez!
És az a helyzet, hogy Ibrahimovicot se a Barcának találták ki: amióta itt van, szemmel láthatóan pontosabb az összjáték. Pozitívum? Elsőre! Ha alaposabban vizsgáljuk a dolgot, rájövünk, ez azért van így, mert kevesebb a hosszú labda (szerdán összesen három ilyen indítással próbálkoztunk, így viszont nem volt súlypontáthelyezés sem); miért nem kockáztattunk meg többet? Mert így a labda visszaszerzésével kevesebbet kell bíbelődni, nem kell erre annyi energiát mozgósítani; Eto'o nyomban letámadta az ellenfelet, védőmunkája legalább annyira értékes volt, mint góljai, Ibrával már ez sem megy úgy.
Az emberünk totál inaktív, az Inter elleni első meccsen, amikor szintén a 62. percben unta meg Guardiola a tehetetlenségét, kevesebbet futott, mint Victor Valdes (a mostani meccsről még nem találtam statisztikát, de nem volnék meglepve, ha megint ő gyűjtötte volna a legkevesebb méterszámot).
Ibra azért jött ide, hogy BL-t nyerjen. Ezzel szemben erre annak a Samuel Eto'ónak lesz meg az esélye, akit elherdáltunk miatta.
Ez az egész ügylet a végkimenetelével éppen olyan pofára esés nekünk, mint amilyen Robben és Sneijder eladása a Realnak.
Más kérdés, hogy engem „azok” a legkevésbé érdekelnek.
Én azt reméltem, hogy mi leszünk az elsők, akiknek összejön a BL-ben a címvédés.
De be kell lássam, Ibrahimoviccsal ez hiú ábránd volt.
Szerintem ez az ember soha nem lesz képes BL-t nyerni.
Szerződtetését felfoghatjuk tanulópénznek.
Kár, hogy nekünk ez ennyire sokba fáj...
De én már kétségbe vagyok esve 
Nem tudom már mi lesz Henryval, mi lesz Villaval.
Remélem hogy még sok sikerben lesz része, csak sajnálom hogy pont az Interben, mert őket nem nagyon bírom. 
Most jó formában van, gólt lőtt a Stanford Bridgen és most ez a dupla 
