Aki elolvassa annak gratulálok
Filmtörténelmi maraton
Mire volt jó ez? Arra, hogy szélesítsem a látókörömet és láthassam a filmek fejlődését. Nagyon jól érezhető az évtizedek során látható színészi játék fejlődése. Sokkal kifinomultabbak voltak a színészek évről-évre. Persze az évek során a nézőknek változott az ízlése. Újítást akartak. A legnagyobb újítás a 30-as évek környékén bejövő hangos filmek voltak. Nagyon sok néma filmes színész bukott bele a hangos filmek berobbanásába. Aki nem tudott újítani az lehúzhatta a rolót. Aztán jöttek a technikai fejlődések is. Fekete-fehér filmekből színes filmek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mai emberek többsége, akik nem tudnak már megnézni egy fekete- fehér filmet. Mindig a néző diktál. Ez a legfontosabb.
1900 -
Utazás a Holdba (1902)
Georges Mélies a legelső rendezők egyike. Aki egy kicsit is komolyabban foglalkozik a filmekkel azoknak kötelező darab. A bő 15 perces film, egy nagyon jó történetet kapott szerintem. Akkoriban hatalmas királyság lehetett ezt látni. Ráadásul sci-fi történet.
8/10
1910 -
Chaplin - A katona (1918)
Chaplin egy igazi egyéniség volt. Korszakot meghatározó alak. Ez a filmje is viszonylag jó volt. Sajna néha ellaposodott, de voltak benne nagyon jó poénok is. Érdemes meglesni néhány Chaplin művet.
6,5/10
1920 -
Metropolis (1927)
Fritz Lang mert nagyot álmodni. És igaza lett. Létrehozott egy a korát meghazudtoló technikával rendelkező filmet. Mind a technika, mind a látvány lehengerlő. Talán lehet utópiának nevezni a filmet, mivel a jövő nagy városát, melyben csúcstechnika, illetve robotok is jelen vannak. Olyan jövőképet kapott az ember akkoriban a film által, amit manapság él át az ember. Monumentális épületek, zsúfolt autósztrádák, az emberek felett lévő vasúthálózat. Az épületeken lévő világító hirdetők. És a gépek által működő Metropolisz.
A filmben több száz/ezer statiszta vett részt, ami több jelenetben is nagy hatást kelt. A robot megjelenése, mely már tényleg a távoli jövőt mutatja is fantasztikus elem a filmben. Egyik legjobb jelenet is vele köthető össze. Vizuális effectek terén is megállja a helyét a film. Kezdetleges, de mégis ötletes trükköket alkalmaztak.
A történetet maga nem egy kacifántos, megerőltető sztori. Nagyjából egy tündérmesének felel meg.. A gazdag várost irányító ember fia (Gustav Fröhlich) szembesül a munkás réteggel, majd találkozik egy fiatal békét hirdető lánnyal (Brigitte Helm). Nem maradhatnak el a drámai jelenetek sem, amiket a sok színész és a díszletek nagyon jól éreztetnek. Persze a film a drámai hatásból átmegy a békébe és boldogságba.
DE, ha ezeket levesszük akkor maga a történet nem váltott akkora hátast ki nálam mint például az akkori filmek klasszikus horrorjai azaz a A Drakula (Lugosi Bélával), Frankenstein filmek (Boris Karloffal). Nálam ezek az akkori kor csúcsai. Nincs sokkal lemaradva ez sem, de azért mögöttük van. A lényeg nem azon van, hogy 2 különböző stílust hasonlítottam össze, hanem, hogy melyik tudott nagy hatást elérni.
7,5/10.
1930 -
Óz, a csodák csodája (1939)
6 perc után már is kellemes csalódás illetve meglepődés fogadott a filmmel kapcsolatban. Meg szólalt az „Somewhere Over the Rainbow” című dal. Hát nem gondoltam, hogy ez a szám ennek a filmnek a zenéje. Díszletek és az effectek fantasztikusak voltak. Emellett a színészi játék is meglepetés volt. Nagyon jól adták át a különböző karaktereket. Ezekben az időkben sokszor a túljátszás volt a jellemző, de ebben a filmben egy szinte tökéletes színészi játékot kapunk.
A történetet már ismertem, mert anno láttam rajzfilmben. Egy szerethető, családi tündérmese. Victor Fleming értette a dolgát és létrehozta ezt az időt álló filmet. Ez a filmje is nyert 2 Oscart és előtte az Elfújta a szél is bezsebelt jónéhány díjat. Szerintem nagyon jó film volt.
8/10
Amúgy a történetet szerintem az Alice csodaországban című mű ihlette.
1940 -
Biciklitolvajok (1948)
Egy drámai alkotás, melyben az apa-fia kapcsolat a fő mondanivaló. A történet nagyon egyszerű: Az apa munkát keres és megkapja a legjobban várt állást, de egy bicikli szükséges hozzá. Megszerzi a biciklit majd munka közben ellopják tőle. És innen elindul a történet az apával és a fiával. Cél a tolvaj illetve a bicikli megtalálása. Ez azért a címből levehető.
Egy realisztikus alkotás, melyben nagyon beletudjuk magunkat élni. Azonosulni tudunk az apával.
6/10
1950 -
A vágy villamosa (1951)
Elia Kazan másik alkotása a Rakparton nagyon nagy hatással volt rám, és a régi idők filmjei közül az egyik kedvencem lett. Ez elmarad attól, de ez is egy nagyszerű film, de azért kétes érzéseim is vannak. Egy drámai mű, melyben a karakterek nagyon fontos tényezők. A két főszereplő, Brando és Vivien Leigh teljesen eltérő személyiséggel vannak felruházva. Nagyszerű a két karakter közötti izzó „kötelék”. Blanche (Vivien) karaktere hatalmas fejlődésen megy keresztül (ebben az esetben leépülés) és ebből a szempontból nagyon jól játszott, de sajnos sokszor az ő szerepei miatt laposodott el nálam a film. Ellenben Brandoval aki egy zseni. Ez az izzadt, csóró, munkás ember karakter hihetetlenül illik hozzá. Fantasztikusan játszik. Teljesen lehet azonosulni a karakterrel. Az ő játéka sokat dobott a filmen.
7,5/10
1960 -
A jó, a rossz és a csúf (1966)
Egy igazi filmtörténelmi klasszikusról van szó. Minden perce ajándék a filmnek, holott a maga 3 órájával nem a legrövidebb filmek közé tartozik. Sergio Leone megcsinálta. Fantasztikus rendezés illetve operatőri munka van a filmben. A sokszor az arcot mutató képsorok vagy a fegyverhez nyúló kezet ábrázoló képek magával ragadják az embert.
A történet leegyszerűsítve egy macska egér harc. Nagyon komoly, amit Tuco illetve Szöszi művelnek. Nagyon jó karakter mind a kettő, de a „rossz” is nagyon bele illik a képbe.
Az egész film legnagyobb jelenete, amikor a temetőben 3-an párbajoznak és a kamera a fegyvereket, és az arcokat mutatja. A feszültség a csúcson van. A zene mindenhol a filmben tökéletes.
Egy szó mint száz. Ezt a filmet mindenkinek látnia kell legalább egyszer. Egy igazi western film. Maga a rendezésbe és a történetbe nem tudok belekötni, így hibátlan a film. Azt érzem amit a Das Bootnál anno.
9,5/10 (azért nem 10/10, mert a játékideje hosszú, de ez a film értékéből nem von le. Csak nem nézném meg sűrűbben, mint pl. Vissza a jövőbe, Indiana Jones stb)
1970 -
Elszakadás (1971)
Milos Forman rendezte. Több filmjét is láttam és több kedvenc is van tőle. -> Száll a kakukk, Hair. De az Ember a Holdon is egy nagyon jó filmje volt. Egyedül az Amadeus nem jött be.
Ez is egy érdekes filmje. Az akkori kor fiataljainak a változásait, életmódját ismerhettük meg. A hippi korszak volt akkoriban jelen és sokak álltak be a mozgalomba. Sokak szívtak marihuánát és használtak egyéb drogokat.
A film egy családról szól, melyben a fiatal lányuk elszökik otthonról, majd csatlakoznak egy társasághoz a szülők, ahol elmagyarázza egy pszichiáter nekik a fiatalok életstílusát egy marihuána segítségével. A film az 55 perctől indult be számomra. Addig elég unalmas volt és nem tudtam hova tenni, de közel az egy órához érve teljesen lekötött a film és rávilágított pár dologra.
6,5/10
1980 -
Full Metal Jacket (1987)
Kubrick most sem okozott csalódást. Egy remek katonai filmet hozott össze. Nem a megszokott szemszögből mutatta be a filmet és egyáltalán nem az akciók voltak benne a lényeg. Ez tetszett. Az egész film legnagyobb erőssége szerintem a párbeszédek.
+ A film első felében Popey és a kiképzőőrmester jelenetei. Képi világa minőségi. Zenéket jól választották meg. A karakterek is szintén jók voltak.
Nagyon durva, hogy szinte robotokat akarnak kiképezni. Könyörtelen gyilkoló gépeket az emberből.
Egy hasonló film a George Lucas -> THX 1138 című filmje. Az nem katonai hanem egy utópia, de sok vonásban megegyezik ezzel a filmmel. Érdemes megnézni.
8/10
1990 -
A rettenthetetlen (1995)
Azért Mel Gibson nem egy elveszett rendező. Nem csinált sok filmet, de remek alkotásai vannak. Passió, Apocalypto, és a Rettenthetetlen.
Nagyon örülök, hogy ezt a filmet is sikerült bepótolnom. Nem is tudom, hogy eddig miért nem tettem meg. Egy fantasztikus alkotás, minden téren. A jó, a rossz és a csúfnál írtam azt, hogy nem tudok belekötni. Hát itt sem tudom ezt megcsinálni. Dráma, romantikus részek, akciók. Minden volt benne ami egy jó filmhez kell. És mindenből pont annyi, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára. A film, zeneileg a toppon van. Sokszor kirázott a hideg, annyira jó a film zenéje. Képi világa is fantasztikus. Remek tájakat mutatnak, illetve díszleteket. Sminkelés szintén tökéletes. Karakterek egytől egyik jók, kit szeretni, kit utálni lehet kellőképpen.
Ha jól tudom, elég sok nem hiteles dolog van a filmben a történtekről. Mondjuk ez engem cseppet sem érdekel.
A csata jeleneteket rendkívül precízen oldották meg. Egy gagyi megmozdulás nem volt benne. Ez hihetően és realisztikusan volt megoldva. (nem úgy mint pl. 300, Trója).
Én tisztelem William Wallace-t. Persze mindig az ilyen szabadságért harcoló emberek húzzák a legrövidebbet.
Amúgy nagyon szeretem a történelmi témájú, akár igaz történeteket. De nem sok minőségi alkotás van. Itt a középkor és az ókori témára gondolok. Spartacus (Kirk Douglassel), Ben Hur, Rettenthetetlen. Gondolom a Gladiátor is ide fog tartozni, de azt is meg kéne néznem.
9,5/10
2000 -
Becstelen Brigantyk (2009)
Hogy Aldo Raine-t idézzem. „ez lett a ki***tt mesterművem”. Hát Tarantinonak nem. Ismereteim alapján a filmet vegyes fogadtatásban részesítették a nézők. Valakinél hatalmasan ütött a film, valakinél meg csak egy jó film lett. Én is az utóbbit erősítem. Mert nem azt mondom, hogy rossz lenne a film, de semmi kiemelkedőt, semmi extrán nem éreztem az egész film alatt. Voltak remek jelenetek, tipikus Tarantino stílus jegyek. De összességében egyáltalán nem váltott ki nálam valami nagy hatást. A film több helyen is ellaposodott, ezáltal unalmasnak is tűnt. A story érdekes volt. Egy alternatív befejezése a II. világháborúnak. Remek karakterek voltak a filmben. Brad Pitt és csapata nagyon jó volt, de a legnagyobb játékot Christoph Waltz azaz Hans mutatta be. Nem csodálom, hogy Oscart kapott a játékáért.
Tehát a film nem rossz, de kicsit csalódtam benne.
7,5/10
2010 -
The Fighter - A Harcos (2010)
Előzetes ismereteim alapján csak annyit tudtam a filmről, hogy boxolós. Aztán kiderült, hogy életrajzi film. Egyből jobb szájízzel ültem a film elé. Aztán elkezdődött…. A film első 40 perce számomra csalódás volt. Tudom, hogy életrajzi filmet nem lehet átírni, de nekem nagyon unalmas volt az a rész. Próbálták felépíteni a történetet, bemutatni a családot, azt, hogy honnan hova jutott el Dicky és Micky. Egy szigorú, erős családi kötelékkel rendelkező családról van itt szó. De a legrosszabb az egészben, hogy nem lehet az ember önálló. Végül is nem lehet saját életed. Ezért is volt Micky sokáig a bátyja árnyékában.
A film számomra ott indult be, amikor a rendőrök szétverték Micky kezét. Ott tátott szájjal néztem, hogy mégis mi van. Onnantól a film teljesen lekötött és minden perce jó volt.
Kiteljesedett a film. Karakterek kifejlődtek.
Zenéket a filmhez nagyon jól kiválasztották. Egyik kedvenc
Dropkick Murphys – Warriors Code
Christian Bale hatalmasat alakít, teljesen megérdemelte az Oscart. Hihetetlen, hogy mit csinál a testével 1-1 filmszerepért. Nagyon remélem, hogy ez nem bosszulja meg magát a későbbiekben. De mindenesetre nagyon jó színész. Mellette Mark Walhberg is kellemes meglepetés volt. Szerintem egy remek párost hoztak össze. Női oldalról Amy Adams játékát lehet kiemelni.
Tehát összességében egy jó filmről beszélünk, amiben a negatívumok ellenére is rengeteg minőségi dolog volt.
7,5/10
Amúgy benne van egy film, amit lehet bedobok a következő körben. Tuti siker 
)
