sjd írta:
Viszont éppen ezért gondolom úgy, hogy én kívülállóként tudom szemlélni, és Nektek is csak a nosztalgia az egyetlen dolog, ami a mai trét megkülönbözteti a 80-as évekbelitől. Nekem ez a nosztalgia hiányzik, de attól még meg ne magyarázza senki, hogy valami jobb attól, hogy régen volt gagyi.
Mert tényleg kezdem úgy érezni, hogy ezt a filmet már akkora kultusz övezi, mintha valami korszakalkotó dolog volna, pedig csak annyi az egész, hogy Sam Worthington meg Shia LaBeouf helyett Sly meg Schwarzi van benne. Nekem meg ez nem tűnik ekkora dolognak és sztem filmként ettől nagyon nem is lesz több.
A hideg kiráz, ha arra gondolok, hogy ilyen alapon mondjuk 20 év múlva nekem Michael Bay munkásságára kellene visszagondolnom ilyen nosztalgiával.

Ha régen gagyi lett volna, akkor nem beszélnénk a mai napon ikonokról a személyükben és nem lehetett volna megcsinálni az EX-eket, mert a kutyát nem érdekelné a pocsék filmek pocsék szereplőinek összecsődítése

Akkoriban ezek vmilyen szinten minőséget képviseltek és a mai napig megállják a helyüket. A maguk kategóriájában. Ami nem is vmi filmtörténeti extra, viszont a klasszikus akciófilmek az ő nevükkel kerültek be a köztudatba, ami ezt a minimum sztori, maximum muníció dolgot jelenti. Nem sűrűn fordultak elő hatalmas hangoverek, csavaros, bonyolult vonalvezetés, lélegzetelállító színészi játékok, így tényleg semmi korszakalkotót nem adtak nekünk, de nem is volt céljuk. Hanem a férfinépség szórakoztatására készültek, agykikapcsoló, tesztoszteronszaggal átitatott, szimpla időtöltő programként. Ezeket viszont nagyon adták, ettől váltak kultusszá. Marcona herók, macsó dumákkal, dörgő pofonokkal és ki nem fogyó tárral, akik minden szituból kilövöldözik magukat.
Ez a műfaj, aminek a képviselői ők, mára kimúlóban van, illetve teljesen átalakult az évek során. Ezek még az utolsó rúgásai azoknak a klasszikus időknek, amire ezekkel a srácokkal emlékezhetünk vissza és sokunknak kedves filmek. Mert bármilyen egyszerűek is voltak, de sokszor meg lehet nézni őket és leköti az embert, radírozza az agyat a mai napig is.
És pont az a lényeg, h nem ilyen Sam W. meg Shia L. nevekhez kötjük az akciófilmeket, hanem még a régi idők igazi akciósztárjaihoz, akiknek ez a lételemük.
És bizonyos szinten pont azért korszakalkotó, mert ezeket a letűnőben lévő szuperhősöket egy filmben láthatjuk viszont, amolyan világválogatottként. Kb mint az Avengers, amiben a sok, külön-külön is sok rajongóval rendelkező főhős együtt szerepel egy fimben. Nem véletlenül volt akkora őrület emiatt is. Kb mintha egy csapatban láthatnánk viszont egy(-két-hár') meccs erejéig Pelét, Maradonát, Ronaldo-t, Rivaldo-t, Zidane-t, Cantona-t, Schmeichel-t, R10-et, ... és egy kis örömfoci erejéig letolnának pár meccset. Ami nyilván ugyanígy nagyon sokan megnéznénk, pedig nem egy fontos bajnoki vagy egy BL meccs lenne.