Nekem az elsődleges problémám az volt ezzel a 444-féle vonallal, amíg olvastam ezeket, hogy bár feszegettek fontos témákat, mindig csak valami ellen tudtak kiállni, előmozdítani viszont nem tudtak folyamatokat. Konkrét példa: Ausztriában például sok olvasott hírportál időről időre beáll egyes kezdeményezések mögé, ilyen volt például a szórakozóhelyeken való dohányzás korlátozásáról/tiltásáról szóló kezdeményezés, mivel a passzív dohányzás elképesztő méreteket ölt az országban. Egyes hírportálok pedig simán beálltak az aláírásgyűjtés megsegítésébe, pedig egy politikai párt kezdeményezte a dolgot, így ott egy-egy kezdeményezéshez milliós nagyságrendű aláírás gyűlik össze időről időre. Amit értékesnek, fontosnak találnak, azt nem átallanak segíteni, akkor sem, ha az egy konkrét politikai párthoz köthető. Magyarországon szerintem túl lett tolva a mesterséges semlegesség, és az emberek már nem mernek egy az egyben beállni valami mögé, mert rettegnek attól, hogy ha az adott ügy bukik, akkor buknak vele együtt ők is. Ez a fajta opportunizmus és erőltetett semlegesség elég nagy gátja a közélet fejlődésének és az adott társadalom haladásának. A 444-féle portálok meg mindig csak valami ellen tudnak kiállni, ami önmagában nagyon fontos, csak nem elégséges.
A közéleti újságírás elbulvárosodása is nagy probléma, A dilis politikusokat sem azért cikizik, amiért lehetne és kellene, hanem inkább bulvártémák gyanánt. Trumppal kapcsolatban ezt már kifejtettem, arról, hogy már a járvány előtt is tarthatatlan volt a for-profit egészségügy mellett való kardoskodás - amit a járvány igazolt, hogy teljesen működésképtelen, az USA szív is emiatt rendesen -, szinte szó sem esett a mainstream médiában, de a Stormy Daniels-szel és különböző hölgyekkel való afférjaival bezzeg tele volt az önmagát közéletinek gondoló, valójában bulvármédia.
De ott volt Salvini, akinek számos ostoba húzása volt, az a kormány például durván oltásellenes volt, amit az idő igazolt, hogy totális katasztrófa. Elég nagy utat járt be a gyógyszeriparhoz való hozzáállás az elmúlt években, Svájcban például már komolyan felmerült, hogy a nagy gyógyszercégekben legyen társadalmi részesedés, hogy a társadalmi érdekeket, prioritásokat közvetlenül lehessen érvényesíteni. Most például probléma, hogy lassan haladnak az oltóanyag gyártásával, és ilyenkor jönne jól, ha a társadalmi érdekeknek lenne a cégen belül egy képviselete, jelenléte az igazgatótanácsban, magyarán legyen társadalmi részesedés a gyógyszeriparban, hogy a társadalom számára éppen fontos prioritásokat előbbre tudják helyezni. Ilyen komoly állásfoglalások gazdaságpolitikai dilemmák és paradigmaváltások terén még a nyugati újságírásban is csak a kattintások tekintetében "másodvonalbeli" portálokon jelennek meg, a mainstream ott is teljesen el van bulvárosodva, csak az a különbség, hogy olykor egyes kezdeményezések mögé be tudnak állni és támogatják is azokat.
Ezért nem is helyes, amikor ezeket a felszínes portálokat "baloldalinak" titulálják, mert ezek nem baloldaliak, legfeljebb a jobbereket is cikizik. Baloldali/progresszív tartalmat, amíg olvastam ezeket, nagyítóval sem találtam bennük. Ez persze az egész közép-kelet-európai térségre igaz, hogy a létező baloldal a térségben nagyon szégyenlőssé és csendessé vált - talán Szlovénia kivétel -, a mainstream újságírásban gyakorlatilag alig-alig van jelen. Míg nyugatabbra a fent említett kezdeményezésekhez hasonlók folyamatosan napirenden vannak és valósulnak meg, lásd a berlini albérletplafont. Egy 444-féle portál egy ehhez hasonló szabályozásnak a töredékén már őrjöngene. Vagy éppen elhallgatná. A XIX. kerületi közösségi költségvetésről például írtak Ausztriában, de Magyarországon nem. Egyes botrányok, főleg korrupciós ügyek ellen ki tudnak állni, ami nagyon szép és jó, de a nagy képet tekintve ezek a felületes portálok a status quo-nak kedveznek.