Először is, a nap híre: a Don Jon-t felirattal is fogják majd adni.
Pacific Rim
Lenyűgöző volt, nem csalódtam benne.
Teljesen visszahozta a gyerekkoromat, úgy szurkoltam meg izgultam végig, mintha 10 éves lennék.
A látványról annyit, hogy lassan rájöhetnének, hogy egy jó virtuális fényképezés sokkal többet ér, mint egy óriásszörny (kiváló példa erre az Oblivion), sajna nagyon sokat láthattam a Michael Bay-féle "What the fuck is going on?"-típusú jelenetekből. Egyébként az a fényképezés furcsasága, hogy amikor nem volt virtuális, akkor baromi jó volt. De összességében a maga a látvány így nem volt tökéletes.
A történet terén nem sok újat mondtak, megvoltak a szokásos karakterek, és karakterfejlődések, de szerencsére jó érzékkel nyúltak hozzájuk, és még a két comic relief szereplő sem érződött kínosnak. (Leszámítva Charlie Day
dínós monológját, na az megérdemelt egy facepalmot.)
Viszont szerintem Guillermo del Toro remek munkát végzett, nekem nem is tudom mikor tetszett utoljára ennyire egy rendezés. Pl. Mori flashbackjénél a hátamon futkosott a hideg.
De lényeg, hogy nagyon jó film, így néz ki valahogy egy jó blockbuster, Transformers és társai a kanyarban sincsenek ehhez képest.
(Na és akkor most szurkolunk a box office-ért, állítólag most mégis meglesz a nyitó7vége 50 millió fölött, kéne még mellé valami brutális nemzetközi bevétel is, és akkor szerintem jönni fog a folytatás)
Azért remélem nem gondolod komolyan, hogy valami attól rossz vagy jó film, hogy mennyire sikeres anyagilag.
(Ettől függetlenül engem már a trailere is elriasztott attól, hogy megnézzem)
Valamennyire ehhez kapcsolódik, hogy álltam sorban a jegyért, és mögöttem két srác mutogat a TV-kre, és ez a párbeszéd játszódott le közöttük:
"- Na ez az a Johnny Depp film, amiről beszéltem, ez jó.
- Mi a címe?
- Nem tudom, de ez jó. Johnny Depp a kedvenc színészem, úgyhogy ez jó"
Na valahol ott határoztam el, hogy mostantól foglalt jegyet csak a droidtól fogok átvenni, hogy ne kelljen többet hallgatnom az embereket. Már idáig is mindig kisebb idegsokkal ért fel hallani az ilyen beszélgetéseket, de ez most kiverte a biztosítékot.
(Amúgy is borzasztóan irritál, amikor előzetes alapján jelen időben mondogatja mindenki, hogy ez jó, az jó, mintha már látta volna a filmet. Addig még maximum csak jó LESZ, vagy jó LEHET.)
Hangulatos darab, sokrétű mondanivalóval, bár kissé túlmisztifikáltnak érzem a rengeteg neten olvasott belemagyarázást (ahogy a Wachowski tesók klasszikusánál is), bár tény: ahány ember, annyiféle értelmezés.
Mert én tényleg általában megnézek minden olyan filmeket, amelyek kedvenceim játszanak benne, függetlenül attól hogy rossz vagy jó. 
