shutterisland írta:Esszenciális zsírsavból mindenképpen omega 3-at ( EPA és DHA az amire először is szükséged van és azt csak ebbe a termékbe látok ), az ALA pótlásra vegyél inkább egy üveg lenmagolajat és így legalább az omega 3 teljeskörü lesz. Glutaminból és BCAA-ból is inkább a port, ez sokkal pontosabban adagolható és gazdaségosabb, bár, hogy őszinte legyek ezek azért elég drágák.
okés, akkor omega 3 adja, meg majd beszerzek lenmagolajat.
amúgy ez a fejlődésem mennyire befolyásolja ? mármint ez a zsírbevitel ?
a glutamin után olvastam, hát kicsit lelombozódtam.
azt írják, hogy gyakorlatilag semmit sem ér a glutamin ilyen 5-10g-os adagokkal, minden fórumon, ahol utánanéztem, az alap, hogy edzés után 10-20g, + még lefekvés előtt is legalább 10.
szóval a 300 grammos dobozom elmenne 15-20 nap alatt...
a bcaa meg tényleg elég drága, ez, amiket ide raktam, ezek az olcsóbbak csak...de gondolom ezek meg kevesebb hatóanyagot tartalmaznak.
lehet mégis kreatint kellene, és abból tudnék nyomni egy kúrát...mellé meg valami bedurrantót (AAKG,hemo-no...) mert azoknak meg legalább látom a közvetlen hatását, míg gondolom ha 5g glutaminnal bohóckodok, az édeskevés..
!
aakg! mondjuk ebből szednék 3-at edzésenként, akkor 33 edzésre elég, az meg 8 hét.
kreatin kúrát meg !
evvel! szerintem meg lehetne csinálni, mivel fél kiló.
...és akkor ha az omega3-ból 2-t, az AAKG-ből 3-at szedek naponta/edzésnaponta, plusz fél kiló monohidráttal csinálok egy kúrát, akkor az úgy két hónapra elég lesz szerintem.
l-glutamine meg por alakú bcaa (bcaa xpress..) pedig 12.500-ban jönne ki két hónapra, ha olyan dózisban szedem, ahogy ér is valamit, omega3-al együtt 15.000 alsóhangon.
viszont az omega3,monohidrát,AAKG combó ugyan úgy két hónapra 10.500-11.000...
Nem akarok nagy szavakat használni, de a megfelelő zsírbevitel ( átlagos földi halandónak) kb a megfelelő fehérjebevitellel egyenértékü. Nem írok akkor most az élethossz, az izületek egészsége... és a többi hasonló érdekességről amit mind befojásol a zsírbevitel, így inkább egy kis nekedvaló érdekesség: Hill és Wynder immár 30 éves tanulmánya szerint az össz-zsírbevitel 30 energia százalékról, 15 százalékra csökkentése nyomán a szabad tesztoszteron, androstenedion és DHEA szintje jelentős csökkenést mutatott.
- Egy másik felmérés során azt találták, hogy izokalórikus (azaz azonos kalóriatartalmú) étrend mellett az alacsony zsírtartalmú (<25 %) vegetáriánus jellegű étrendet követő alanyok átlagos teszoszteron szintje és a nokturnális, azaz az éjszaka folyamán mért tesztoszteron elválasztása szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a közepes zsírtartalmú étrendet (kb 40 %) követő társaiké…
- A vérplazma átlagos tesztoszteron koncentrációja 13 %-kal magasabb volt azon alanyok esetében akik magasabb zsírtaralmú diétát követtek (kb 40 %), mint azok esetében akik alacsony zsírtartalmú diétát (<20%)
- Egy negyedik kutatás során korábban közepes zsírtartalmú étrendet követő alanyok 6 hétan át alacsony zsírtartalmú (<25%) és magas rosttartalmú étrendre fogtak. A vizsgálat eredményei szerint az alanyok tesztoszteronszintje jelentős csökkenést mutatott, ám relatíve gyorsan visszatért az eredeti szintre mikor visszatértek a korábbi közepes zsírtartalmú étrendjükre (kb 37 %).
A tesztoszteron azonban csak egy része az egyenletnek…
A keringő tesztoszteron egy része ugyanis az un SHBG (sex hormone binding globulin) által kötött formában kering, ám csak a szabad tesztoszteron az ami a „munkát” elvégzi…
Minél alacsonyabb szintre tudjuk szorítani az SHBG szintet vagyis minél magsabbra a tesztoszteron/SHBG arányt annál jobb lesz nekünk…
Egy 21 héten át tartó, vizsgálat során az alanyok étrendi mintáit és biomarkereit vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy az alanyok SHBG szintje negatív korrelációban állt a fehérje- és a zsírbevitellel.
Azaz a magas fehérjebevitel csökkentette az SHBG szintet és a megemelt zsírbevitel is hasonló dolgokat művelt…azaz több szabad tesztoszteront eredményezett!
Egy másik kutatás során azt találták, hogy az SHBG szint csupán 2 hetes megemelt zsírfogyasztás (100 g zsíradék/nap) hatására jelentős csökkenést mutatott, az alacsony zsírtartalmú diétával produkált szinthez képest (<20 g/nap)…
A zsírsavak azonban nem egyformák, így nem is azonos hatást gyakorolnak testünkre.
A meglepetés: az egyszeresen telítetlen zsírsavak és a telített zsírsavak úgy fest fokozzák a tesztoszteronszintet, míg a többszörörsen telítetlen zsírsavak túlzott bevitele éppen, hogy csökkenti azt…
- egy patkányokon végzett kísérlet során azt találták, hogy a 17-b-dehidrogenáz enzim aktivitása (a tesztoszteron szintézis egyik kulcsenzimje) az egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag (izokalorikus) étrendet követő állatok esetében magasabb volt, mint a telített és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrendet követőké…
egy másik tanulmány során azt találták, hogy izokalórikus étrend mellett a magas többszörösen telítetlen zsírsav/telített zsírsav arány jelentősen csökkent tesztoszteronszinttel járt együtt. Az étrend zsírtartalma pozitív korrelációban áll a tesztoszteronszinttel, de a többszörösen telítetlen zsírsavak összzsírsavakon belüli magas aránya épphogy negatív korrelációban áll azzal…
- a telített zsírsavakban gazdag étrendről többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrendre történő áttérés 15 %-kal csökkentette a tesztoszteron szintet.
- egy tanulmány során azt vizsgálták, hogy ellenállásos edzés mellett az étrendbeli különbségek milyen befolyást gyakorolnak a hormonszintekre. A vizsgálat eredményei szerint erős POZITÍV korreláció mutatkozott tesztoszteronszint az étrend fehérje tartalma (energiaszázaléka) az étrend zsírtartalma (energiaszázaléka), az egyszeresen telítetlen zsírsavak, a telített zsírsavak és a telített zsírsav/többszörösen telített zsírsav hányados között.
DE…megint nagy DE ez nem azt jelenti, hogy az extrém mennyiségű zsírfogyasztás és különösen telített zsírsav fogyasztás nyomán annyi tesztoszteront fogunk termelni, mint a Galenika...
Egy tanulmányban a közepesen magas 37 %-os zsírfogyasztást 67 %-ra emelték…nos a vizsgálat eredményei szerint a zsírfogyasztás ilyetén emelése NEM okozott növekedést a tesztoszteron szintben!
van tehát egy szint, amit teljesen felesleges túllépnünk…és nemcsak felesleges…
a transzzsírsavak nagy része az élelmiszer-ipari feldolgozás során a növényi olajok mesterséges keményítése következtében (hidrogénezés során) keletkezik, de kisebb mennyiség az olajban sütéskor is képződik.
ami minket érdekel:
2 energiaszázaléknak megfelelő transzzsírsavfelvétel 25%-kal –a telített zsírsavakhoz képest négyszeresével-ötszörösével– növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát az LDL-szint és a trigliceridszint növekedésének, valamint a HDL-szint csökkenésének következtében…
..és ami legalább ennyire:
- egy epidemiológiai felmérésben azt vizsgálták, hogyan is alakul a tesztoszteronszint az idő múlásával…az egyik lehetséges okként a transzzsírsavakat emelték ki…
- egy patkánykísérlet során a magas tranzszsírsav tartalmú étrendet követő állatok tesztoszteron szintje alacsonyabb volt, mint az ilyen zsírsavakban szegény étrendet követő állatoké…ráadásul az abnormális speriumok aránya is jelentősen emelkedett szintet mutatott...
a lényeg tehát, hogy ez nem azt jelenti, hogy a lámpa nem zöldre váltott a Csécsi szalonna és vagy épp egy duplacsízburger előtt. a telített zsírsavak fogyasztásának egészségügyi kockázata egy állandó vitatéma. a legkevésbé sem vagyok alkalmas ezt eldönteni, de azt gondolom erre ma legfeljebb egy megvilágosodott Bodhisztava lehet képes...de tény, hogy a túlzott bevitel olyan következményekkel is járhat amiket a legkevésbé sem szeretnénk.
azt gondolom a lényeg sokkal inkább az, hogy:
- azoknak akik eddig száműzték mindennemű zsiradékot étrendjükből azoknak érdemes elgondolkodniuk...
- …és azoknak akik eddig lenmagolajon életek szintén…
ha maximális tesztoszteronszintet akarunk akkor szükségünk van némi telített zsiradékra is és olyan egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdak forrásokra, mint az olívolaj, vagy épp a mogyoróvaj...
DE…megint csak nagy. Ez az egész azt sem jelenti, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak haszontalanok, sőt gátolnak céljaink elérésében, ez legalább annyira távol áll a valóságtól, minthogy a föld lapos, a feketelyuk fekete, hogy Alien legyőzné a Predátort…
az omega-3 zsírsavak fogyasztása alapvető jelentőségő, több ponton is, és e pontok közt kiemelt helyet foglal el az izomépítés és a zsírégetés is.
én azt gondolom, hogy a lényeg sokkal inkább az, hogy e zsírsavakból a megfelelő és „leghatékonyabb forrást használjuk”...ez pedig nem a lenmagolaj...
...és egy kis kiegészítés...szóval EPA és DHA. ha a többszörösen telített zsírsavakat megszorítjuk, őket is elveszítjük, pedig nélkülük nem tudunk létezni. Esszenciális omega-3 zsírsavak az alfa-linolénsav (ALA, C18:3 ω-3), a dokozahexaénsav (DHA, C22:6 ω-3) és az eikozapentaénsav (EPA, C20:5 ω-3).
A szervezet két módon juthat hozzá az eikozapentaénsavhoz (EPA) közvetlenül táplálkozás útján, illetve elő tudja azt állítani alfa-linolénsavból. A DHA hasonlóan bejuttatható közvetlenül, illetve keletkezet színtézis útján, melynek az EPA a kiinduló anyaga.
A fentiekből egy meglehetősen egyszerű képlet olvasható ki alfa-linolénsavból EPA, EPA-ból DHA, azaz ha van alfa-linolénsav akkor van minden. Ez az amiért a lenmagolaj a testépítő táplálkozás sérthetetlen eleme lett. Ez jól hangzik és ha a világot Rick Szostak ok-okozati definíciója szerint értelmezzük akkor igaz is...de a szervezetünk nem így működik, a világ amiben élünk mégkevésbé...
Már egy 2004-es kutatás során azt találták, hogy az alfa-linolénsav átalakulása eikozapentaénsavvá férfiakban korlátozott mértékű, és a további átalakulás dokozahexaénsavvá is igen alacsony hatásfokú. Az átalakulás (a kutatók következtetései szerint az ösztrogén szabályozó hatásának köszönhető) némileg nagyobb arányú a női szervezetben.
E nyomvonalon egy nemrégiben lefolytatott vizsgálatban tűzoltóknak lenmagolaj illetve halolaj kiegészítést adtak 12 héten keresztül.
A vizsgálat eredményei szerint a halolaj kiegészítés megemelte a vérplazma EPA és DHA szintjét, miközben a lenmagolaj kiegészítés fokozta a plazma ALA szintjét, nagy dózisú adagolás mellett az EPA szintet, ám nagy dózis mellett sem nem volt képes fokozni a DHA szintet.
Egy hasonló célú kísérlet során a lenmag és lenmagolaj kiegészítés hatását vizsgálták a keringő zsírsavak mennyiségére. Az alanyok 30 g lenmag vagy 6 g ALA tartalmú lenmagolaj kiegészítést kaptak 3 hónapon át.
A vizsgálat eredményei szerint a lenmag kiegészítés jelentős ALA szint növekedést okozott a lenmagolaj és a darált lenmag fogyasztása mellett, ám nem növekedett a teljes lenmag fogyasztás mellett. Ugyanakkor sem a lenmag, sem a lenmagolaj fogyasztás nem volt hatással a DHA és az EPA szintre. Nem mutatkozott változás a plazma triglicerid és koleszterin szintjében sem.
A fentiek alapján tehát a lenolaj alfa-linolénsav tartalma a meglehetősen rossz hatásfokú átalakulás miatt, a hosszú szénláncú omega-3 zsírsavak (EPA, DHA) korlátozott forrása...a lényeg tehát, hogy a direkt fogyasztás a legkevésbé sem helyettesíthető.
Ezért is javasoltam neked az Omega 3 -t a másikkal szemben, ami túlnyomórészt ALA-t tartalmaz, de EPA-t, DHA-t nem.
ami biztos, az az omega3.
Esetleg nincs személyes tapasztalatod Marquez, daffy? Előre is köszönöm mindenkinek a segítségét!!
