
Megnéztem egy-két filmet az utóbbi napokban:
Gran Torino - 10/7
Azzal rontottam el, hogy először elolvastam a rövid tartalmát, így sokáig halogattam, míg megnéztem. Annál kellemesebb csalódás volt, Eastwood ismét zseni, főleg az ilyen típusú szerepekben kedvelem. A szarkazmust kedvelőknek igazi csemege, bár a történet annyira nem fogott meg, de nem is unatkoztam, s semmitmondó manapság mindennapos, szokásos szemétnek egyáltalán nem nevezném.
Kémnők - 10/5
Nagy reményekkel vágtam bele (már csak Sophie Marceau miatt), egyrészt a II. világháború kedvenc téma, másrészt a kémkedés, főleg ilyen megközelítésből nagyon is érdekelt. Azonban a film nem igazán érintett meg, még ha voltak pozitívumai, a történet elcsépeltnek és összecsapottnak hatott.
Itt járt Henry Poole - 10/3
Arra vártam, hogy egy újabb finom szarkasztikus, kellemesen nyomott hangulatú filmet látok majd, ehelyett semmi extra, sőt, bizonyos részei kifejezetten irritáltak (gondolok itt idegesítő szomszédasszonyra, valamint arra, hogy azt éreztem már-már elviselhetetlenül tehetetlen a karakter, akire a film épült, ezért gondolkodtam, hogy félbehagyom), de a második fele egész jó volt, szóval időpazarlásnak találhattam volna rosszabb elfoglaltságot is.
A csíkos pizsamás fiú - 10/7
Tartottam tőle, hogy a Sorstalansághoz hasonló történet lesz, azonban jóval kellemesebb élményeim vannak a filmmel kapcsolatban, még akkor is, ha tudom, hogy valamiért (lehet rossz napot fogtam ki) hiába volt érdekes, nem igazán tudta elmélyedni a történetben. Ettől függetlenül érdekes és tanulságos kontrasztot állít - nagyon jó perspektívából - két különböző világ közé. Akit érdekelnek a náci-féle haláltáborok, azok nyilván jobban értékelnék.
Spancserek - 10/4
Várok egy igazán jó vígjátékra. A Másnaposok egész jó volt, nevettem is, de néhány poént, s részletet kissé elnyújtottak. Viszont olyan komédiát szeretnék, ami vagy ilyen Pofa Be jellegű, s tényleg jó színészek adnak elő egy valóban humoros történetet, vagy akkor legyen keserű humorú, némi mondanivalóval, s annál több szarkazmussal. Vince Vaughnt is szívesen látnám, az ő filmjei voltak kivételek a közelmúltban a sok szenny között, melyeket már-már minősíthetetlennek tartok, egy rakás sz@rnak. Szóval itt volt ez a film, az eleje túlságosan "kislányos, bazsalygós" majd a film egynegyedénél nagyon jól indul a történet érdemi része, erre fel semmi újat nem hozott, erőltetett is volt, és nem túlságosan humoros.
Van még egy film, amit tartalékolok, de elég jónak tűnik megérzés alapján, ez pedig Az álomtévé c. film, ami egy nagyon jópofa történetet mutat be, de mivel még bele sem kukkantottam, ezért botor dolog lenne ajánlgatni.
Mostanában nem sok időm van, ezért heti egy-két film fér bele, amihez erőm és kedvem is van, vagyis inkább lenne, mert annyira gyenge a felhozatal, s annyira elértéktelenedik az egész ipar, hogy az Oscar-gálára készített négy-öt nézhető filmen kívül (melyek közül jó, ha egy fér el a sajátos kultpolcomra), már alig találni. Többnyire számomra érdektelen sci-fi baromságok, vagy olcsó horrorok, ill. vígjátékok. Lehet, hogy lenne még néhány gyöngyszem, vagy legalábbis olyan, ami a képernyőhöz kötne, s komolyabb érzelmeket váltana ki, illetve elgondolkodtatna igazán, de gondolom arra nincs igény. S ha mégis készítenek, akkor ide már nem jut el. Minden esetre az is benne van a pakliban, hogy az én értékrendemmel van komoly gond, illetve hogy csupán figyelmetlen vagyok, így ötleteket, filmcímeket indoklással szívesen fogadok.
