Én is valami hasonlót akartam írni. De még ennél is sokkal durvább példa az 54-s Hun-Ger párharcok. Az őszi meccsre nem lehet építeni, el kell felejteni. Most majd csak erre 2 meccsre kell koncentrálni. Sokan leírják az Intert, hát sztem meg nehéz meccsek lesznek, tovább fogunk jutni, de vért szenvedünk érte.herlius írta:Azért nekem még rémlik egy bizonyos Bayern Munchen - Real Madrid párharc az 1999-2000-es szezonból, ahol a csoportmeccseken a Bayern mindkétszer szabályosan elgázolta a Real-t (4-2 és 4-1), aztán furcsa módon az elődöntőből mégis a Real jutott tovább ellenük (2-0 és 1-2). Ne essünk már abba a hibába, hogy elhisszük, hogy valóban csak mi juthatunk tovább, mert az őszi mérkőzés már a múlté, más lélektana, más motivációja volt azoknak a meccseknek, mint most. Ráadásul most már a bajnokság is fokozott terhelést jelent, hiszen egyetlen botlás a bajnoki címbe kerülhet. Ősszel azért ettől még nagyon távol álltunk.gergo9 írta:Hát az ősszel játékban úgy feltöröltük velük a pályát oda-vissza (visszavágón Zlatan,Messi nélkül) hogy nagyon rosszul érintene ha kiesnénk ellenük főleg hogy a döntőbe egy viszonylag szerény képességű gárda fog jutni.
Én a Xavi,Iniesta,Zlatan triót érzen kulcsszerplőnek az elődöntőben.
Az elődöntőkben mindig szenvedtünk Chelsea,MU,Milan nem voltak sima meccsek.
De annyival gyorsabb focit játszunk hogy ennek látszódnia kell az eredményen is. Szét kell kapni az intert akár már az odavágón is. Az egész csapat bombaformában szinte, Messi űrfokozatban tolja ismét, 70%-ot adok magunknak a továbbjutásra.
Amúgy én kezdek elbizonytalanodni, h pl. ha döntőbe jutunk, nem lett volna-e jobb egy erősebb ellenfél. Mert az igazán necces meccsekre nagyon fel tudjuk magunkat szívni, pl. tavaly a Real ellen idegenben, vagy a Mu ellen a döntőben is iskola játékot mutattunk be. Így meg lehet, h hatalmas arccal megyünk majd föl, ezzel megnehezítve saját dolgunkat.