Szörnyű volt a tegnap estét átélni és valljuk be szokatlan is.
Több oka is van annak, hogy egy 4-0ás pofon lett ennek a vége.
1. A Bayern olyan szinten játszott, mint mi a 08/09-es szezonban és ha valaki ilyen szinten játszik, akkor azt egyszerűen nem lehet megállítani. A játék minden elemében zseniálisat nyújtanak egész évben. Ehhez még hozzájön az is, hogy a németek küzdőszelleme amúgy is híres, de amit idén művelnek ilyen szempontból is az fenomenális. Tegnap konkrétan a hide kirázott attól, ahogy hozzáálltak a meccshez és ennek köszönhetően percről percre egyre inkább tudatosult bennem, hogy mi itt ma egyszerűen nem nyerhetünk. Nagyjából így néz ki amikor egy csapat éhes a sikerre.
Gratulálok a Bayernnek és bár nehezemre esik kimondani, mert sosem kedveltem a bajorokat, de idén nekik kell nyerni a BL-t, ez számomra a tegnap este után nem kérdés.
2. Ide nagyjából az előző pont ellenkezőjét írhatom sajnos.
Évek óta a csúcsún játszottunk. Idén is voltak bőven jó meccseink, fel tudtunk pörögni pl. a Milan elleni visszavágóra, de összességében nézve hiába ámítjuk magunkat és hiába nyilatkozzák a játékosok, hogy további trófeákat akarnak nyerni, sajnos nem úgy tűnik, hogy ezért tesznek is. Tegnap este világosan látszott, hogy ezt a csapatot már szinte lehetetlen feladat annyira feltüzelni mint korábban és ez valahogy így van rendjén, még ha nehéz is elfogadni. A bajnokságot behúzzuk nagy valószínűséggel, de ott is voltak olyan meccseink bőven, ahol csak lötyögtünk míg az egyik klasszisunk nem villant és meg is volt a 3 pont. Az ilyen csapatok ellen, mint a Bayern azonban ez kevés.
Nem értettem továbbá, hogy Tito miért nem cserélt korábban. Az, hogy Roura nyilatkozata szerint erre nem volt okuk, az kabaré.
A visszavágón a becsületünkért játsszunk, és attól függetlenül, hogy nagy valószínűség szerint kiestünk, remélem, hogy odatesszük magunkat és legalább a Nou Campban megverjük a Bayernt. Sok csodát véghezvittünk már, de reálisan nézve ez már aligha fog sikerülni.
Visca el Barca
