Re: FC Barcelona - Csapat, taktika, felállások
Elküldve: 2025.11.02. 12:49:29
Ebben teljesen igazad van, hogy kezdők kiesésével sokkal nagyobbat esik vissza a csapat teljesítménye. De sajnos ez ránk évek óta jellemző, Xavi utolsó 2 évében szinte rendszeresen hiányzott egy egész csapatrészről a teljes kezdősor. Én akkor is mondtam, hogy ezzel nehéz mit kezdeni, akkor a helyzethez képest jól helytálltunk. Ehhez teljes bizonyossággal kellett más szemlélet (pl Gavi kiesése után a kp-s védekezést valahogy rendbe kellett tenni, ami végül Christensen vkp-s előléptetését jelentette, annak ellnére, hogy a pivot játéka dupla nulla volt, ami pedig egy kulcsposzt volt addig a csapatban).Chino írta: ↑2025.11.02. 06:32:14Sokan azt nem veszik figyelembe, hogy a sérülésekkel kapcsolatban nem is a számok a legneccesebbek, hanem az, hogy alapkezdők dőlnek ki és huzamosabb időre. Ha a Realnal is hetekre, hónapokra kidőlne egy Courtois, Mbappé, Vinicius, Bellingham sor megnézném mihez kezdenének, pedig sokkal mélyebb a keret. Ha hozzánk jöttek volna így a gálakezdőnkkel szemben nem sok pénzt mertem volna tenni a győzelmükre, de még egy X-re sem.
Még egy PSG is megérzi. A bajnokságban 11 meccsen eddig hoztak egy 7/3/1-et.
És ez a taktikában is komoly problémát okoz. A letámadásban, védekezésben például Raphinha hiánya kulcsszerepet játszik. Hiába csak 1 ember az egészet meghatározza. Ahogy Pedri is csak egy játékos a tizenegyből, de a teljesítménye az egész játékra kihat.
Szerintem Joan Garcia sem elsősorban a bravúrjai miatt hiányzik, hanem a hosszan, védelem mögé belőtt labdákat nagyon érzi, jól helyezkedik és a sebessége sem hasonlítható Tek-hez. Nagyon jó érzéke van a tisztázásokhoz, persze belefut olyanba mint az Ovideo ellen, de ilyet azért Clasicón vagy BL egyenes kieséseben biztos nem csinál. Ezzel már szűkül az a zóna amit kihasználhat az ellenfél.
Még emellett is nagyon sok tényező van, amik döntők lehetnek, és különbséget tesznek a kezdő és cserejátékosok között.
Amellett, az sem mindegy, hogy ha valaki még úgy úgy-ahogy tudna is pótolni egy kezdőjátékost, akkor a padon nem lesz senki, ott ülhet 4-6 szinte nulla perces 17-18 éves kölyök.
Yamal problémájáról nem is beszélve. Egy 100%-os Lamine simán dönti el a meccseket, egy 70-80 %-os már neccesebben.
Ha most nem tud a letámadásunk működni Raphinha nélkül, akkor ne támadjunk le ugyanazzal a módszerrel. Egyébként Raphinhával sem működött jól, egész egyszerűen rohadt későn megyünk ki a labdásra, ezért mindig van ideje elrúgni azt. Az így felrúgott labdákra próbálunk csapdázni, csak a kp-s is el van késve és távol áll az embertől, inkább területet fog, mintsem szoros emberfogásban blokkolná a passzsávokat. Ez akkor működik jól, ha nem labdabiztos az ellenfél. Ha viszont labdát szerzünk, akkor általában már mi vagyunk többen azon a területen és egyből fordulhatunk egy nagyon jó, emberelőnyös helyzetből. ez egy very high risk high reward rendszer, ahol a very-n van a hangsúly.
Xavi letámadása tök más volt pl: eleinte minden csapat ellen nagyon intenzíven rohantunk ki úgy, hogy kevés ideje legyen a védőnek elrúgni a labdát. A kp-n meg szoros emberfogással játszottunk, ezért amíg 1-1-ben meg tudtunk verni a csapatokat ott, addig jók voltunk. (Rombolni itt ugye mindig könnyebb.) Ez néha újra elő is került később taktikai elemként, de a fő megközelítés nagyot változott később. Ahelyett, hogy hosszú labdákra kényszerítettük volna őket folyamatos intenzív letámadással, high block-ban fogtuk a kp-n a passzlehetőségeket és 1-1 passz volt a trigger a letámadásra, ezzel szűk területre kényszerítve a labdát, ahonnan nehezen tudták megjátszani utána, többnyire csak visszafele. Ez egy sokkal stabilabb megközelítése volt, szintén sok, magasan szerzett labdával és nagyon jól működött labdabiztosabb csapatok ellen is.
Szerk.: hátránya, hogy a labdaszerzés után a legbiztosabb az volt, hogyha visszajátszottuk azt a mi középpályánkra, ahelyett, mert általában nem voltunk a labda és a kapujuk között sok emberrel.
Flick rendszere valamiféle középpályás területfogásból indul ki, ami után kirohan általában 1, vagy max 2 támadónk a labdásra, de a többiek nem a passzsávokat próbálják lezárni és még embereken sincsenek, hanem területet fognak. Csak mindenki el van késve az emberéről, úgyhogy ha lendületesen megindulnak, akkor átszaladnak rajtunk, mint kés a vajon. Ez egy komoly rendszerszintű probléma és ezért nyeljük a gólokat, meg a veszélyes helyzeteket meccsről meccsre. Még csak nem is a high line a gond, az egy szép trükk arra, hogy a középpályás teret szűkítsük - ami pl Xavi első fajta letámadásánál komoly veszélyforrás volt.