Ez így van. Én a 2013-as, Bayern elleni fiaskó óta hangsúlyozom ezt a problémát, ami, mondanom sem kell, akkor szentségtöréssel ért fel. A késő-Valverde-korszak óta egyre súlyosabb problémává vált, hogy a legerősebb csapatok egyszerűen átrohantak rajtunk. Mindig Xaviékba kapaszkodtunk, de be kell látnunk, hogy annak a csapatnak kevésbé volt szüksége fizikalitásra, mert a történelem talán leglabdabiztosabb csapata volt, amit örök időkre nem lehet fenntartani. Ahogy vesztettünk a labdás dominanciánkból, úgy lett egyre súlyosabb probléma és úgy került egyre inkább felszínre a fizikalitás hiánya. Christensen tavalyi tündöklése számomra egyértelmű következtetést von le. Egyszerűen kell legalább egy játékos, akit nagyon nehéz megkerülni, aki mellett nagyon nehéz elvinni a labdát. Keveset volt játékban, kevés labdaérintése volt. Viszont nagyon nehéz elvinni mellette. Ha az ellenfelet megtorpanásra kényszerítjük, ha nem tudnak átmenni rajtunk, mint kés a vajon, ha van, aki tud területet védekezni, az hatalmas segítség, mert egy statikusabb ellenfél ellen már könnyebben tudunk labdát szerezni, amivel most sincs nagy probléma.andras953 írta: ↑2025.01.06. 21:48:08A Néphadseregben annak idején az alacsony növésűek közül válogatták ki a "harckocsizókat".
A Barca középpályásaira egy egész páncélos hadosztályt lehetne ma építeni, csak a páncélzattal és a tűzerővel akadna (akad) egy kis probléma.
Tudom, hogy a Xavival és Iniestaval felálló középpályánk a csúcsot jelentette , de kiemelkedő működésükhez kellettek még nemcsak a kiváló csatáraink, hanem azok a fizikai képességekben kiemelkedő, magasabb és masszívabb játékosaink is, akiket melléjük raktak a középpályára ( Thuram, Yaya-Touré, Mascherano, Keita, Busquets, Rakitic, Paulinho, Vidal, Kessie)
Mai középpályásaink -- Fermín, Gavi, Pedri, Olmo, Casado, Pablo Torre -- nemcsak technikában, játékmódban, hanem felépítésükben, testi erejükben, és átlagos vagy átlag alatti gyorsaságukban is nagyon hasonlítanak egymáshoz. Fizikai képességeik sajnos legtöbbször nem elegendőek az ellenfelek leütközéséhez, megállításához, lefutásához, labdától való szabályos elválasztásához, fejpárbaj megnyeréséhez. És ez így is fog maradni mindaddig, amíg fizikalisan kifogásolható Olmokat igazolunk, amíg nekünk nem kellenek Bruno Fernandesek, Fodenek, De Bruynek ,Wirtzek, és más, náluk ugyan kevesebbet tudó, de robotolni is hajlandó és arra alkalmas középpályások a csapatba.
Ősszel megkerültük ezt a problémát, és parádésan alkalmaztuk a lestaktikát, de várható, hogy ebből az ellenfelek felkészülnek, a betömörülő ellenfelek ellen pedig most is meggyűlik a bajunk. Hosszú távon szerintem elkerülhetetlen a fizikalitás megléte a középpályán. Ideig-óráig működött a lestaktika + mélységi, hosszú kiugratások játéka, de ezt egy idő után feltérképezik, talán az ősz végi hanyatlás oka is ez volt. Nem lehet elkerülni a betömörülő védelem feltörésének és a középpályás védekezés megoldását.