Ronaldinho egy unikum és szerintem boldogok lehetünk, hogy láthattuk itt játszani. Nem miatta lettem szurkoló és nem ő a kedvenc játékosom, de őt tartom a legjobbnak. Tudom, hogy ez szubjektív kategória és nem is fogok vitatkozni emiatt senkivel.
Azért tartom őt a csúcsnak, mert azt képviseli(képviselte), ami a focinak a valódi célja: a szórakoztatás. Igazi showman. Messi és Ronaldo hozzá képest "gépek", minden cselük, mozdulatuk a gólszerzésre irányul, gyorsaság, hatékonyság és precizitás.
(Természetesen örülök, hogy Messi nálunk játszik, álszent lennék, ha azt mondanám, hogy nem számítanak a címek, mert több címet köszönhetünk a kicsi argentinnak, mint R10-nek és Barcelona szurkolóként természetes, hogy örül az ember egy-egy cím elhódításakor.)
Ronaldinho viszont a futball művésze, szinte szó szoros értelemben. Nem játszott, hanem alkotott a pályán, minden labdaérintését élvezet volt nézni. Háttal adott gólpasszt, dekázgatott, vállára vette a labdát, stb. Nem hiszem, hogy valaha is látok hozzá fogható játékost.
A művészi életmódja is lett a "veszte", mert akkor játszott, ha éppen kedve tartotta, élvezte az életet - brazil vonás -, nem csoda, hogy a legfőbb címek elhódítása (Világbajnok, Copa America győztes, BL győztes, 2szeres spanyol bajnok, aranylabdás, FIFA év játékosa 2szer) után nem maradt kellő motivációja a címek további gyűjtéséhez elengedhetetlen kemény munkához.
http://www.youtube.com/watch?v=R-Zkr4mQjks