bence0330 írta: ↑2024.09.10. 00:45:15
Chino írta: ↑2024.09.09. 14:17:50
Tegnap megnéztem az U19-esek meccsének első félidejét (amúgy nyertek 3:2-re), nagyon ügyesek voltak, Quim Junyent újra kimagaslott a mezőnyből.
Flick ezt a mérkőzést is az első sorból nézte Krkic-el. Valóban nem csak duma volt, hogy odafigyel az utánpótlásra, hanem tényleg komolyan szemezget.
Kíváncsi vagyok kik fognak még bemutatkozni alatta.
Junyent pazar ügyességű játékos, szerintem kb 99% Puig, de az a kérdés, hogy Flicknek kell egy ilyen ember... majd kiderül.
Egyébként ahogy így belegondoltam, amit Flick csinál, az gyakorlatilag (nem tudom mi a magyar megfelelője) ralationism, nem? És annak is egy letisztultabb, modernizált változata, ahol azért nem 8 játékos megy a labda körül előre. Az elmúlt 1-2 évben (újra) nagyon felkapott lett 1-1 dél-amerikai edző révén (Diniz pl.), akik nagyon látványos focit toltak, és eléggé híre ment, innen ugrott be. Gyakorlatilag a pozíciós játék ellentéte (támadásban legalábbis, védekezésben szerintem Flick papírra felrajzolt alakzata nagyon jól kirajzolódik), ahol a játékosoknak nincs igazán posztjuk 1-1 kivétellel, hanem egymáshoz viszonyítva, egymás közelségében mozognak, elsősorban a pálya közepén vezetve a támadásokat (elég egyértelmű, miért élvezi ezt a szabadságot, meg kicsit grundfociszerű játékot a focisták többsége, kb úgy érezhetik magukat, mint otthon az utcán, ahol megszerették a játékot).
Én Puiggal összehasonlítva azt látom, hogy a közös metszetük a technikai képzettségben van. Junyent nagyon sokszor játszik mélységben, olyasmi, mint tavaly Gündogan, esetleg mindt most Pedri. Nem feltétlenül egy 10-es vagy egy tipikus tkp, nem igazán jó szó rá, de olykor amolyan "mélységi irányítóként" játszik, támadásban hátramegy felvenni a labdát a védőktől. Ugyanakkor olyan "nyolcas/tízes" pozícióban is otthonosan mozog, a hétvégén például pont ilyen szerepben játszott, a válogatottban ugyanakkor ahányszor láttam vagy néztem videót mindig mélyebben volt.
Ahogy például Toni Fernandeznek is nagy erőssége a mobilitás. A támadósor szinte bármelyik pozícióban ugyanolyan hatékony. Akár, jobbszélső, akár hamis kilences, akár center és középpályán is ugyanúgy megállja a helyét.
De egy kicsit elkanyarodtam a témától. Flicknél valóban feltűnő a magasabb intenzitás, fizikailag sokkal jobban fel vannak készítve a játékosok, ugyanakkor ez a játékstílius nagyon igényli és sokat kivesz az emberekből. Főleg a védekezésben. Labdavesztés után az elől helyezkedők azonnal támadnak vissza, néha ketten is támadják a labdást, míg a többiek a passzsávokat zárják, ezzel vagy hibára , kapkodó megoldásra kényszerítik az ellenfelet vagy nyernek időt hogy a többiek visszarendeződjenek. Ez viszont nagyon sokat kivesz a játékosokból és 60-70 meccs alatt ezt fent tartani nagyon nehéz lesz. Ráadásul a szezon érdemi része tavasszal kezdődik.
Ami viszont számomra igazán meglepő, hogy nagyon rövid idő alatt sikerült átadni és beépíteni az elképzeléseit, a fizikális felkészítést, pedig minimális időt töltött a játékosokkal az előszezonban. Plusz sokkal látványosabb is lett a játék, az hogy egyből annak a lehetőségét keresik, hogyan jusson fel a labda, minél gyorsabban induljon a támadás sokkal szórakoztatóbb is.
Ez a stílus kicsit kockázatosabb, de szerintem hatékony nagyobb csapatok ellen is.
Pár statisztikai adat, ami nem ad szigorúan pontos képet, de nagyjából tükrözi a csapat játékát Flick alatt:
Az eddigi meccsek alapján
átlag xG: 2,81 (a Valladolid a 4,77-el ront a tiszta képen, de még a magasan legrosszabb is 1,42)
ellenfél xG-je: 0,73
Kialakított ziccer/komoly gólhelyzet: 5,25
Ellenfél által kialakított ziccer/komoly gólhelyzet: 1,25
A Valladolid kicsit torzítja a képet, ugyanakkor a Rayo is, csak ellentétes irányba, így nagyjából kiegyenlítődnek.
Tudom, csak négy meccs, gyenge ellenfelek stb. és nem lehet szigorúan így elosztani a jelenlegi helyzetet, de valamilyen szinten le lehet vonni következtetéseket.