Sonoma írta: ↑2024.08.28. 22:41:43
Andris írta: ↑2024.08.28. 09:28:33
....
Harmadrészt, látom miről megy a vita, az én véleményem az, hogy az igazság valahol a kettő között van. Mint olyasvalaki, akinek már egy életre megvolt a maga keresztszalag és egyéb szalag sérülés adagja:
Természetesen ezekhez a sérülésekhez szükség van a rossz mozdulatra, peches kontaktra, anélkül ritkább. Viszont a szalagsérülés maga szinte(!) mindig visszavezethető az izmok állapotára IS(!), ugyanis nem marionettbábuk vagyunk, a mozgásunkat és a testi épségünket jelentős részben az izmaink határozzák meg. A rossz kontaktok, mozdulatok esetén is az van, hogy a különböző természetellenes terhelések, nyíró erők szalagoktól történő részbeni átvételéről a környező izomzat kell gondoskodjon, többnyire meg is teszi, ezért nem mindennapos a dolog a kontaktsportoknál sem. Kulcsofontosságú az izmok állapota.
Három fő dolog van szerintem, ami belejátszik ezekbe a sérülésekbe az izmok kapcsán: van a szitu, amikor valaki fáradt (fáradtak az izmok), van a szitu amikor valaki korábbi sérüléssel/fájdalommal van pályán és eleve nem természetesek a mozdulatsorai ezért (Gavi sztem így sérült meg a válogatottban), és bizony van az a szitu is, amikor valaki 17 éves, tehát egyértelműen nincs kifejlődve teljesen az izomzata. Ez utóbbi egyszerű biológiai tény, és nem lehet semmilyen edzésprogrammal és életvitellel áthidalni. Amennyire tudom, amúgy is sokkal gyakoribb a keresztszalag sérülés fiatal korban.
....
Nincs ok-okozati összefüggésben Bernal sérülése, mennyi izomzat (vagy izomzat állapota- jelentsen ez bármit is) van rajta.
Ha egy kitámasztott lábat oldalról éri erőbehatás amelyhez még csavaró erő is társul, szinte biztos sérüléshez-szakadáshoz vezet.
...
Első mondatodra:
Na, hát leírtad pontosan az ellenkezőjét annak, amit én írtam. Valamelyikünknek nyilvánvalóan nincs igaza, vagy jelentős szerepet játszik a természetellenes irányú erőbehatások esetén az, hogy az izomzat mennyit tud átvenni a terhelésből, vagy nem. Nyilván én nem vagyok orvos, ezért csak másodkézből van információm, nem tudom, te hogy állsz ezzel pontosan.
Az én orvos-professzorom szerint, aki a térdemet műtötte keresztszalag szakadás ÉS meniszkusz sérülés után (tehát pont mint Gavi és Bernal esetében), és aki amúgy a magyar tornászválogatottak csapatorvosa és a OSEI (közkeletű nevén Sportkórház) sportsebészeti osztályának osztályvezetője volt évtizedekig (a nemrégi nyugdíjbavonulásáig), határozottan azt állította, hogy a szalagsérülések megelőzése terén alig van jelentősebb szempont az izomzat állapotánál, és hogy az mennyire arányos az adott kontaktsportnál szokványos erőhatásokkal, az ember testsúlyával és magasságával, stb.
Második mondatodra:
Nem tudom, mennyit fociztál életedben, még az is lehet hogy sokat. Azt se tudom, hogy más hasonló kontaktsportban mennyi részvételed volt-van. Lehet, hogy sok, lehet hogy kevés.. annyi biztos, ha az ember esetleg csak nézi ezeket a sportokat, nem feltétlen tűnik fel, mennyi ilyen szitu van. Rengeteg. Nyilván nem mindegy hogy valakinek teljes testsúlyal ráesnek oldalról a támaszkódó, nyújtott térdre, vagy csak simán rosszul fog földet, de rengeteg nem rendeltetésszerű nyíróerőnek vagyunk ilyenkor kitéve.
A szituáció, amit Bernal elszenvedett, saccra 30szor fordul elő minden meccsen, de az is lehet, hogy 11 játékosra és 90+ percre vetítve még többször. Ehhez képest évi 1-2 ilyen sérülés van a pechesebb csapatok teljes keretében. Bernalénál ránézésre még sokkal súlyosabbakat is simán meg szoktak úszni, többnyire. A figyelem persze mindig csak arra irányul, amikor ezután valaki földre kerül és "ott is marad".
Szóval a szinte biztos szókapcsolatodat értem a kontextusban, de mégis csak azt jelenti a gyakorlatban és nagyságrendileg, hogy 100ból 1szer.
"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e."
- József Attila